5.rész

Nyugdíjprémium bevezetése

Január 1-jével kerül sor a 13. havi nyugdíjat felváltó, GDP-hez kötött nyugdíjprémium bevezetésére. Nyugdíjprémium kifizetésére leghamarabb abban az esetben kerülhet sor, ha a bruttó hazai termék növekedése meghaladja a 3, 5 százalékot, ekkor az összege maximum 20 ezer forint lehet. A nyugdíjprémium összege akkor éri el a 13. havi nyugdíjnak megfelelő összeget - 80 ezer forintot - ha a gazdasági növekedés eléri a 7, 5 százalékot.

Hivatkozás: 2009. évi XL. Törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról

Válasz

4.rész

9.) GYET
(Cst. 24. §)

2010. május 1-jén hatályba lépő rendelkezés szerint a 2010. április 30-át követően született gyermekekre tekintettel a gyermeknevelési támogatást a legkisebb gyermek második életévének betöltésétől állapítják meg.

Gyermeknevelési támogatásra az a szülő, nevelőszülő vagy gyám jogosult, aki saját háztartásában három vagy több kiskorút nevel. A támogatás a legfiatalabb gyermek 3. életévétől a 8. életévének betöltéséig jár. A gyermeknevelési támogatásban részesülő szülő az ellátás folyósítása alatt napi 8 órában nem folytathat kereső tevékenységet. A GYET-ben részesülő szülő kereső tevékenységet napi 4 órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy dolgozhat időbeli korlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik. 4 órát meg nem haladó időtartamban folytatott keresőtevékenységnek minősül, ha a munkavégzés szombat-vasárnap történik, feltéve, hogy munkaideje a heti 20 órát nem haladja meg.

10.) Magasabb összegű családi pótlék:
(1998. évi LXXXIV. tv. a családok támogatásáról)

Erre az ellátásra jogosult a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy: az a tizennyolc évesnél idősebb személy, aki tizennyolcadik életévének a betöltése előtt munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, illetve legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, és ez az állapot egy éve tart, vagy előreláthatólag legalább egy évig fennáll.

Amennyiben a tizennyolcadik életévét betöltött személynek rendszeres jövedelme van magasabb összegű családi pótlék folyósítása mellett, úgy a részére megállapított családi pótlék folyósítását a negyedik hónaptól mindaddig szüneteltetni kell, amíg rendszeres jövedelemmel rendelkezik.

A jogosultság esetleges szüneteltetésének vizsgálatára, a szüneteltetésre az érintett személy munkáltatója által küldött adatok, bejelentés alapján kerülhet sor. A bejelentés teljesítése az ellátásban részesülő kötelezettsége munkáltatója felé, a munkaadó ennek alapján jelzi a Magyar Államkincstár felé

Az ellátásban részesülő személy a munkáltató felé bejelentési kötelezettségének elmaradása az ellátásban részesülőnek felróható, ezért az érintett az esetleg jogalap nélkül kifizetésre kerülő magasabb összegű családi pótlék teljes összegének visszafizetésére, megtérítésére kötelezhető.

Válasz

3.rész

4.) Rokkantsági járadékban részesülő
(2007. évi LXXXIV. törvény a rehabilitációs járadékról)

A rehabilitációs járadékról szóló törvény nem módosította a rokkantsági járadékosokra vonatkozó szabályokat. Ilyen módon - ahogy eddig is - a rokkantjáradékosokra sem munkaidő-, sem kereseti korlátozás nem vonatkozik, tehát akár teljes munkaidőben is dolgozhatnak, és elvileg bármennyit kereshetnek.

5.) Rehabilitációs járadékban részesülő
(2007. évi LXXXIV. törvény a rehabilitációs járadékról 13. §)

A rehabilitációs járadékban részesülő 6 egymást követő hónapra vonatkozó - a személyi jövedelemadóval és a járulékokkal csökkentett - keresetének, jövedelmének havi átlaga nem haladhatja meg a rokkantsági nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegének 90 százalékát, illetve annak a megállapítást követően a rendszeres nyugdíjemelés(ek) mértékével növelt összegét, de legalább a mindenkori minimálbér összegét. Amennyiben ezt az összeget az érintett jövedelme túllépi, akkor meg kell szüntetni az ellátást.

6.) Átmeneti járadék és rendszeres szociális járadék.
(387/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 17. § (1)e.,)

Hat egymást követő hónapra vonatkozó keresetének, jövedelmének havi átlaga nem haladhatja meg a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegének 80%-át.

7.) GYED-ben részesülő
(Eb.tv. 42/A. §)

Keresőtevékenységet nem folytathat.

8.) GYES-ben részesülő
(Cst. 21., 21/A. §)

A gyermekgondozási segélyben részesülő szülő keresőtevékenységet a gyermek egyéves koráig nem folytathat. A kiskorú szülő gyermekének gyámja azonban a gyermek egyéves kora előtt is dolgozhat. A gyermek egyéves kora után a gyermekgondozási segélyben részesülő szülő időbeli korlátozás nélkül folytathat keresőtevékenységet. 2006. január 1-jét követően a szülő a gyermek egy éves korától kezdődően a gyermekgondozási segély folyósítása mellett már nemcsak legfeljebb napi 4 órában, hanem akár teljes munkaidőben is munkát vállalhat. A Munka Törvénykönyvében szabályozottak szerint, ha a munkavállaló a gyermek három éves kora előtt teljes munkaidőben visszamegy dolgozni, és részére a GYES-t folyósítják, a gyermek három éves koráig felmondási tilalom alatt áll. A GYES-ben részesülő nagyszülő keresőtevékenységet a gyermek hároméves kora után napi négy órában folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik. Napi 4 órát meg nem haladó időtartamban folytatott keresőtevékenységnek minősül, ha a munkavégzés szombat-vasárnap történik, feltéve, hogy munkaideje a heti 20 órát nem haladja meg.

Válasz

2.rész

Kereső tevékenység korlátozása 10 ellátást illetően

1) Nyugdíjas:

- 2010. január elsejétől megszűnik a keresetkorlát azok esetében, akik 2008. január 1-je előtt úgy vonultak nyugdíjba, hogy nem töltötték be az öregségi nyugdíjkorhatárt.

- Azok esetében, akik 2008. január 1-je után vonultak a korhatár betöltése előtt nyugdíjba és dolgoznak, továbbra is megmarad a keresetkorlát a minimálbér másfélszereséig. Tehát amennyiben nyugdíj melletti jövedelmük eléri a minimálbér másfélszeresét, akkor a nyugdíjuk folyósítását szüneteltetni kell.

Hivatkozás: 2009. évi CXXVII. Törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról

3.) Rokkantsági nyugdíjas
(2007. évi LXXXIV. törvény 36/D. §, ill. 36/G. §)

A rokkantsági nyugdíjra jogosultság megszűnik, ha az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt el nem érő és keresőtevékenységet folytató rokkant személy hat egymást követő hónapra vonatkozó keresetének, jövedelmének havi átlaga meghaladja

- a rokkantsági nyugdíj összegének kétszeresét vagy
- a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét.

Ez azt jelenti, hogy a minimálbért mindenképpen megkeresheti, sőt többet is, ha az a rokkantsági nyugdíj összegének kétszeresét nem haladja meg.

A szabály értelmében a jogosultság megszüntetésének vizsgálatánál a bruttó kereseteket kell vizsgálni.

Ezen rendelkezés minden a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt el nem érő III. rokkantsági csoportba tartozó rokkantsági (baleseti rokkantsági) nyugdíjasra alkalmazni kell. A kereseti korlátozás kizárólag a III. rokkantsági csoportba tartozó rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjasokra vonatkozik, az I. és II. rokkantsági csoportba tartozó nyugdíjasokat nem érinti.

A kereseti korlát túllépése esetén nem szüneteltetni kell a nyugdíj folyósítását, hanem megszüntetni.

A rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra való jogosultság nem szűnik meg, ha a folyamatos kereső tevékenység a hat hónapot nem éri el.

A megszüntetési ok vizsgálata céljából az állami adóhatóság a nyugdíjas keresetére, jövedelmére vonatkozó adatokról köteles rendszeres adatszolgáltatást teljesíteni a nyugdíjfolyósító szervnek.

Ha a III. csoportba tartozó és a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt el nem érő, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő személy egyéni vállalkozói tevékenységet folytat, és a nyugdíja kereső tevékenység miatti megszüntetésének feltételei bekövetkeznek, köteles azt tizenöt napon belül - a nyugdíjfolyósító törzsszámára hivatkozással - bejelenteni a nyugdíjfolyósító szervnek.

Válasz

1. rész

NYUGDÍJASOKAT ÉRINTŐ VÁLTOZÁSOK 2010.

Nyugdíjemelés

Januártól 4, 1%-kkal emelkedik valamennyi nyugdíj és a baleseti járadék.

A 4, 1%-os nyugdíjemelés mintegy 2,7 millió nyugdíjas számára biztosít átlagosan havi közel 3450 forintos többletet. Az öregségi nyugdíjban részsülők átlagosan 3500, a rokkantsági nyugdíjban részsülők átlagosan 2850, a főellátásban özvegyi nyugdíjban részesülők pedig átlagosan 2380 forintos emelésben részesülnek januártól. Összes költségvetési vonzata 110, 1 milliárd Ft.

A korábbi svájci indexálás módszerét felváltja a kizárólag az inflációtól függő nyugdíjemelés. Ugyanakkor megmarad az évközi korrekció lehetősége is arra az esetre, ha az áremelkedés a prognózistól eltérő mértékű lenne.

NEM EMELKEDIK a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj összege

A 2010. január elsejétől érvénybe lépő 287/2009. (XII. 15.) Korm. rendelet a nyugellátások és a baleseti járadék emeléséről ebben az évben sem rendelkezik a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj legkisebb összegének emeléséről. Tehát marad ennek összege 28. 500 Ft/hó. Nem volt egyeztetés ismét erről az Országos Fogyatékos-ügyi Tanáccsal.

A rendelkezés kihat a fogyatékossági támogatás, a rendszeres szociális járadék, a vakok személyi járadékának, hadigondozottak pénzellátása, sőt a gyermekvédelmi pénzellátások, mint a gyermekgondozási segély, a szociális törvény alapján meghatározott pénzellátások, mint az ápolási díj, időskorúak járadéka, rendszeres szociális segély, átmeneti segély növelésére is, vagyis marad ezek összege is.

A nyugdíjszerű rendszeres pénzellátásokat, mint a rokkantsági járadék, rendszeres szociális járadék, átmeneti járadék sem emelte a kormány, ezt külön rendeletben az öregségi nyugdíjak emelésével egy időben szokta emelni, de ez ebben az évben nem történt meg, így marad a tavaly és tavaly előtti szabályozás szerinti rokkant járadék összege: 33.330 Ft ez évben.

Hivatkozás: A Kormány 287/2009. (XII. 15.) Korm. Rendelete a nyugellátások és a baleseti járadék emeléséről, Magyar Közlöny 183. sz. (2009. december 15.)

Nyugdíj kompenzáció

Mintegy egymillió nyugdíjas részesül nyugdíj kompenzációban 2010-ben.

2010. január 1-jétől

- az 1988. január 1-je és 1990. december 31-e közötti időponttól kezdődően megállapított saját jogú nyugellátást 2 százalékkal,

- az 1992. január 1-je és 1995. december 31-e közötti időponttól kezdődően megállapított saját jogú nyugellátást 4 százalékkal,

- az 1997. január 1-je és 1998. december 31-e közötti időponttól kezdődően megállapított saját jogú nyugellátást 4 százalékkal kell felemelni.

Hivatkozás: 2005. évi CLXXIII. Törvény a nyugdíjak korrekciós célú emeléséről.

Válasz

folytatás:

A munkaadói járulékcsökkentés kiterjesztése

2010-től a 27 százalékra csökkentett járulékot a teljes bérre kiterjeszti a javaslatcsomag, ami a munkavállalók után jelenleg fixen fizetendő 1950 forintos tételes egészségügyi hozzájárulást megszünteti, azonban az új jövedelemadó alappal együtt a 11 százalékos egészségügyi hozzájárulás 27 százalékra emelkedik.

Az intézkedések hatására egy havi bruttó 240 ezer forintos jövedelem után havonta 16 950 forinttal kevesebbet fizet a munkáltató 2010-ben. A változás összességében 250 milliárd forint megtakarítást eredményezhet a vállalkozásoknak.

Hivatkozás: Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2009. évi XXXV. Törvény, és a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 2009. szeptember 1-jétől és egyéb adótörvények módosításáról szóló 2009. évi XXXV. Törvény és a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 2009. július 1-jétől hatályos módosítása szerint

Válasz

ADÓ-, és JÁRULÉKRENDSZER, REHABILITÁCIÓS HOZZÁJÁRULÁS

Személyi jövedelamadó

Az Szja sávhatárok, és az adókulcsok is változnak, de az adó alapja a 27 %-kal növelt bruttó bér lesz, ez az úgynevezett szuper bruttósítás lesz.

5. 000. 000.-Ft-ig az adókulcs 17 %, e feletti összegre 32 % lesz. A különadó megszűnik. Az adójóváírás is módosul, amely legfeljebb havi 15. 100.-Ft lesz és mely teljes összegben

3. 188. 000.-Ft éves jövedelemig, csökkenő összegben, pedig 4. 698. 000.-Ft-ig jár majd.

Szja kedvezmények köre jelentősen szűkül.

A korábban adómentes juttatások egy része kedvezményes kulccsal (25 %) adózik. Ezek a juttatások:
- üdülési csekk
- helyi utazási bérlet
- melegétkeztetés formájában biztosított juttatás
- iskolakezdési támogatás
- iskola rendszerű képzés
- önkéntes nyugdíjpénztári befizetések.
- önkéntes egészségpénztári befizetések

A juttatások másik, nem kedvezményes köre esetében a juttatónak 54 % Szja-t, és 27 % járulékot kell fizetni. De az 1950.-Ft/hő mértékű tételes EHO megszűnik. Az új Szja alapra való átállással egyidejűleg a 11 és 14 %-os Eho 27 %-ra emelkedik. Egy havonta bruttó 200 000 forintot kereső munkavállalónak a változtatások havonta több mint 15 000 forintos nettó bérnövekedést jelentenek, 240 000 forintnál majdnem 25 000 forint a havi emelkedés, a bruttó 600 000 forintot keresők esetében azonban már csak valamivel kevesebb, mint 10 000 forint nettó bérnövekedéssel jár a változtatás.

A rehabilitációs hozzájárulás az ötszörösére emelkedik. (192.900.-Ft/fő/év, helyett 964.500.-Ft/fő/év.

Társasági adó

Az adókulcs 19 %-ra emelkedik, de megmarad az 50.-millió Ft adóalapig, meghatározott feltételek teljesülése mellett a 10 %-os adókulcs. A különadó itt is megszűnik. Az EVA adókulcsa 25 %-ról 30 %-ra növekszik.

A kisadók megszűnése miatti változások

Az 5 % - os mértékű foglalkoztatói egészségbiztosítási járulék 3 %-ra csökken (2009. július 1.-től 2 %, majd újra változik), a jelenleg 3 % - os munkaadói járulékfizetési kötelezettség megszűnik, a jelenlegi 6 % - os egyéni egészségbiztosítási járulék 6 % - ról 7,5 % - ra emelkedik (az 1,5 % - os munkavállalói járulék ide épül be), így összességében az egészségbiztosítási járulék 10,5 % lesz, amelyből a munkáltatót 3 %, a munkavállalót 7,5 % terhel majd.

Változik az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege: 2010. január 1-jétől az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 4500 forintról 4950 forintra változik.

folytatás.........

Válasz

GYERMEKEKET ÉRINTŐ VÁLTOZÁSOK 2010.
A családi pótlék, gyed, gyes 2010.

2009. május 25-én elfogadott törvénymódosítás értelmében a családi pótlék 2009. szeptemberi korrekciója és emelése elmaradt. Marad 2010. évben is: Családtípus Családi póték összege 2008. január 1-jétől (Ft/hó/gyermek)

Egygyermekes család 12 200
Egygyermekes egyedülálló 13 700
Kétgyermekes család 13 300
Kétgyermekes egyedülálló 14 800
Három és többgyermekes család 16 000
Három és többgyermekes egyedülálló 17 000

Fogyatékos gyermeket nevelő család 23 300
Fogyatékos gyermeket nevelő egyedülálló 25 900
Nagykorú fogyatékos személy 20 300
Nevelőszülőnél élő, intézményben elhelyezett 14 800

A támogatások átalakítása a már megállapított ellátásokat nem érinti. Az új szabályokat először a 2010. április 30. után született gyermekre kell alkalmazni.

A terhességi-gyermekágyi segélyre (tgyás) és a gyermekgondozási díjra (gyed) akkor jogosult valaki, ha a 180 napos előzetes biztosítási idő helyett legalább 365 napos biztosítással rendelkezik majd. Ha valaki elérte a 365 napot, akkor 24 hétig jár neki a tgyás, illetve a biztosítási idővel megegyező időtartamra a gyed, amely maximum a gyermek 2 éves koráig folyósítható. A változások szerint a gyermek 2 éves koráig részesülhet gyermekgondozási segélyben (gyes), az ikergyermekeket, és a tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermeket nevelőket nem érintik a változások.

A három vagy több gyermeket nevelők esetében a jövőben a gyermeknevelési támogatás (gyet) már a legkisebb gyermek kétéves korától igényelhető.

A gyednek sem a mértéke - amely az átlagkereset 70 százaléka, maximum a minimálbér száznegyven százaléka, 2009-ben 100.100 forint -, sem annak az időtartama nem változott, időtartam csak a gyesnél csökkent.

A jegyző dönthet arról, hogy a védelembe vett gyermek esetében a családi pótlék egy részét, legfeljebb 50 százalékát természetbeni juttatássá alakítják. 2010. augusztus 31-e után 23-ról 20 évre csökken a családi pótlék jogosultsági korhatára: a közoktatási intézményekben tanulók esetében, de a sajátos nevelési igényű gyermek esetében megmarad a 23 év.

Start Plusz Programban részt vevők esetében a munkáltatók az első évben a 27 helyett nem 15, hanem 10 százalékos, a második évben pedig a 25 helyett 20 százalékos járulékot fizetnek július 1.-től, ha munkába visszatérő gyermekes anyákat, illetve hátrányos helyzetű munkavállalókat foglalkoztatnak.

Hivatkozás: 1998. évi LXXXIV. Törvény módosítása

Válasz

RÁT

Azokban a családokban, ahol két vagy több aktív, tartósan munkanélküli van, csak az egyikük lehet jogosult rendelkezésre állási támogatásra (RÁT). A rendelkezésre állási támogatás szabályainak változása nem jelenti azt, hogy a kormány cserben hagyná a támogatási rendszerből ily módon kikerülőket: a kormány kiemelten kezeli az érintettek célzott foglalkoztatását, illetve a különböző munkaerő-piaci programokban való részvételüket. A kormány célja kettős: senki ne maradjon ellátás nélkül, ugyanakkor növekedjen annak az esélye, hogy többen térhessenek vissza a tartós munkanélküliségből a munka világába.
Hivatkozás: 2009. évi CXXXIV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításáról, Magyar Közlöny 181.sz.

Szociális változások
Radikálisan csökken a távhő áfája

Decemberben teljesen elengedi az alapdíjat a Főtáv Zrt. a lakossági fogyasztóinak. Erre a társaság megtakarításai miatt nyílik lehetőség. A kormány az augusztusi 18%-os kulcsba sorolást követően újra csökkenti a távhő áfáját: januártól a kedvezményes, 5 százalékos áfa kulcs alá kerül a távhő. Ezzel januártól országosan a mintegy 650 ezer távfűtéses lakásban élő közel 2 millió ember terhei csökkennek jelentősen. Az Áfa-csökkentésnek is köszönhetően például egy átlagos budapesti távfűtéses lakás éves fűtési költsége 2010-ben akár 45-50 ezer forinttal is kevesebb lehet.

Hivatkozás: 2005. évi XVIII. Törvény a távhőszolgáltatásról

Válasz

MUNKAÜGYET ÉRINTŐ VÁLTOZÁSOK
Nő a minimálbér és a garantált bérminimum

2010. január 1-jétől a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb havi összege (minimálbér) 73. 500 forint.

A legalább középfokú iskolai végzettséget, illetőleg középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló havi garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén 89. 500 forint. A minimálbér esetében ez 2, 8%-os, a garantált minimálbér esetében pedig 2, 3%-os emelkedést jelent 2009-hez képest.
Hivatkozás: 295/2009. (XII. 21.) Korm. rendelete a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról. Magyar Közlöny 188. száma

Kötelező részmunkaidő gyes-ről és gyed-ről visszatérőknek

2010. januárjától a közszférában a gyes-ről, gyed-ről visszatérőket saját kérésükre kötelező részmunkaidőben foglalkoztatni legfeljebb a gyermek hároméves koráig. A munkáltató a munkavállaló írásos kérésére köteles a kinevezést módosítani és heti húsz órának, illetve a korábbi kinevezés szerinti munkaidő felének megfelelő munkaidőt, illetve az ezzel arányos illetményt megállapítani. A részmunkaidős foglalkoztatásra vonatkozó új szabályok a bírák kivételével (a rájuk vonatkozó kétharmados szabály módosítására az ellenzék támogatásának hiányában nem kerülhetett sor) minden állami szerv által foglalkoztatottra (azaz a közalkalmazottak és köztisztviselők mellett az ügyészekre, a katonákra, illetve a rendőrökre, a tűzoltókra) kiterjed.

Hivatkozás: 2009. évi CXXVI. Törvény egyes munkaügyi tárgyú törvények módosításáról a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása

Válasz