Bírósági döntések a gyermekgondozási díj után rokkantsági ellátást igénylő szülők ügyében | 2023. szeptember 28.

Az Alkotmánybíróság 2022-ben döntött úgy, hogy azok a szülők, akik a gyermekük megszületését követően kértek rehabilitációs vagy rokkantsági ellátást úgy, hogy közvetlenül előtte csecsemőgondozási (CSED) vagy gyermekgondozási díjat (GYED) kaptak, a táppénzhez hasonlóan, korábbi keresetük figyelembevételével jogosultak ezen ellátásokra. A döntés értelmében a rokkantsági és rehabilitációs ellátás kiszámításához szükséges havi átlagkeresetet a gyermekek után járó ellátások előtt szerzett jövedelem alapul vételével kell meghatározni, az átlagjövedelem hiánya miatt eddig figyelembe vett alapösszeg helyett. Ezért várhatóan magasabb összegű ellátásra lehetnek jogosultak az gyermekgondozás időtartama alatt egészségkárosodást szenvedett szülők. A MEOSZ-hoz érkező panaszok szerint ugyanakkor a gyakorlatban nem minden esetben az AB határozatnak megfelelően alakul a hasonló kérelmek elbírálása. Jogorvoslatra azonban lehetőség van és érdemes is élni azzal!

A kedvező jogértelmezés egyformán érvényes az Alkotmánybíróság döntését megelőzően lezárult ügyekben és az ezt követően indult eljárások esetén is.

A már lezárt és az ügyfelek által felülvizsgálni kért ügyekben az eljáró hatóságnak egy másik alkotmánybírósági határozatban foglaltakat kell figyelembe vennie. Miszerint az alkotmányos követelményben megfogalmazott jogértelmezés nem csak annak kimondásától kötelező, hanem az adott rendelkezést mindig is így kellett volna értelmezni. Így a felülvizsgálat keretében a gyermekgondozást segítő ellátás előtt szerzett kereset az irányadó az ellátás összegének kiszámításakor.

Az alkotmánybírósági döntést követően indult ügyekben pedig az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 39. § (1) bekezdése az irányadó, mely szerint az Alkotmánybíróság döntése mindenkire nézve kötelező. E követelményből következően a hatóság sem értelmezheti másként az AB határozatban leírtakat, azokat köteles végrehajtani az eljárása során.
https://www.meosz.hu/blog/birosagi-dontesek-a-gyermekgondozasi-dij-utan-rokkantsagi-ellatast-igenylo-szulok-ugyeben-2/

A gyakorlatban mindkét ügytípus esetén is előfordul az alkotmánybírósági határozatnak ellentmondó hatósági döntés. A hatósági döntések elleni jogorvoslat lehetőségeit bemutató cikkünk itt olvasható.
https://www.meosz.hu/wp-content/uploads/2023/09/Birosagi-dontesek-a-gyermekgondozasi-dij-utan-rokkantsagi-ellatast-igenylo-szulok-ugyeben.pdf

A nők kedvezményes nyugdíjához beszámítható szolgálati idő kategóriái
http://www.drfarkasandras.hu/elveszett-paradicsom/a-nok-kedvezmenyes-nyugdijahoz-beszamithato-szolgalati-ido-kategoriai
írja a drfarkasandras.hu

A nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 évi jogosultsági időbe beszámító szolgálati idő tartamok.

A nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 évi jogosultsági időbe beszámít:

Keresőtevékenységgel szerzett szolgálati idő:

A keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszony időtartama (ennek kell alapesetben legalább 32 évnek lennie).

Kiemelek néhány olyan tételt, amelyekkel kapcsolatban már sok kérdést kaptam és amelyek beszámíthatók a keresőtevékenységgel szerzett szolgálati időbe:

- a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXII. törvény alapján a prémiumévek programban való részvétel időtartama (függetlenül attól, hogy a résztvevőt munkavégzésre kötelezték vagy sem),

- az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás ideje, vagyis az ezen időszakban végzett alkalmi munkavállalói napok,

- az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény hatálya alá tartozó munkavégzés időtartama,

- a gyermekgondozási segély folyósítása alatti – a vonatkozó jogszabályban engedélyezett – munkavégzés időtartama (ilyen esetben a gyermekgondozási segély munkavégzéssel azonos időtartamra eső folyósítási idejét gyermekneveléssel töltött időként a szolgálati idő kétszeres számításának tilalma miatt nem lehet beszámítani),

- a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagként szerzett, szolgálati időnek minősülő időtartam azzal, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tag esetén kizárólag a tagság időtartama minősül jogosultsági időnek, az első belépés teljes naptári éve nem,

- a szakmunkástanuló, a szakközépiskolai tanuló kötelező nyári gyakorlata, amennyiben arra bejelentési adat található, ideértve természetesen az egyéb tanulmányokat folytató személy nyári szünetben történő munkavégzésének időtartamát is,

- a TB nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 39. §-ának hatálya alá tartozó időtartam az arányos szolgálati időszámítás alkalmazása nélkül (vagyis ha a kedvezményes nyugdíjat kérelmező hölgy elért nyugdíjjárulék-alapot képező keresete, jövedelme az adott időszakban a mindenkori minimálbérnél kevesebb volt, akkor a biztosítási időnek nem csak az arányos időtartama vehető szolgálati időként figyelembe, mint a "rendes" öregségi nyugdíj esetében, hanem a teljes időtartam - de természetesen csak a kedvezményes nyugdíjra való jogosultság megállapítása szempontjából.)

Gyermekneveléssel szerzett szolgálati idő:

- a terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel szerzett szolgálati idő,

- az 1998. január 1-jét megelőzően gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadsággal szerzett szolgálati időt úgy kell tekinteni, mint gyermekgondozási segéllyel, illetve beteg gyermek ápolására biztosított ápolási díjjal szerzett időtartamot.


Nem vehető figyelembe jogosultsági időként:

- a munkanélküli/álláskeresési ellátások folyósításának időtartama,

- az egyébként szolgálati időként elismerhető tanulmányi idő,

- a passzív, vagyis a biztosítási jogviszony megszűnését követően folyósított táppénz időtartama,

- az 1998. január 1-jét megelőzően – nem gyermekgondozás, vagy –ápolás miatt igénybevett – fizetés nélküli szabadság egyébként szolgálati időnek minősülő első 30 napja.


Összefoglalásként a fő szabályok:

A keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati időnek a negyven évből el kell érnie legalább harminckét (32) évet, kivéve két esetet:

- ha az igénylő nő részére súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel ápolási díjat állapítottak meg, akkor harminc (30) évet kell elérnie a keresőtevékenységgel szerzett szolgálati időnek, illetve

- ha az igénylő nő a saját háztartásában öt gyermeket nevelt, akkor a fentiekben hivatkozott harminckét, illetve harminc év jogosultsági idő egy évvel, valamint minden további gyermek esetén további egy-egy évvel, de összesen legfeljebb hét évvel csökken (tehát: 5 gyermek: 1 év, 6 gyermek: 2 év, 7 gyermek: 3 év, 8 gyermek: 4 év, 9 gyermek: 5 év, 10 gyermek: 6 év, 11 gyermek: 7 év vonható le a 32 évből, ez a maximum. Ha a gyermekek valamelyike súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbefogadott gyermek, akire tekintettel az anya ápolási díjat kapot, akkor az anya ugyanezeket a kedvezményéveket a 30 évből vonhatja le).

A törvény rendelkezése szerint saját háztartásban nevelt gyermeknek azt a vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermeket kell tekinteni, aki

- a jogosulttal életvitelszerűen együtt élt és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra került ki, vagy

- megfelelt a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (Cst.) 12. § (2) bekezdés szerinti feltételeknek, azaz

- aki kül- és belföldi tanulmányai folytatása vagy gyógykezelése okán átmeneti jelleggel tartózkodik a háztartáson kívül,
- akit szociális intézményben 30 napot meg nem haladóan helyeztek el, vagy
- aki a szülő kérelmére átmeneti gondozásban részesül, vagy szülőjével együtt családok átmeneti otthonában tartózkodik.

Tapasztalataim szerint a nők kedvezményes nyugdíját igénylő hölgyek nincsenek tisztában ezekkel a részletszabályokkal, ezért kérem kedves Olvasómat, ossza meg ezt az összefoglalót családi és baráti köre minél több hölgytagjával!