Monostori Róbert ügyvéd a mai napon postára adta az Emberi Jogok Europai Bíróságának elkészített 197 oldalas beadványt, amely a rokkantak méltatlan helyzetéről szól.
Mostantól már nem tudunk többet tenni. Várnunk kell.
Köszönöm szépen dr. Monostori Róbertnek a rengeteg munkát, és köszönöm Szepesházi Péter Ügyvéd , valamint Kata Zelei közreműködését is!
Meglátjuk mi fog történni.

- írja ma a Rokkantak az emberi méltóságért nevű zárt fb csoport.

https://www.facebook.com/photo/?fbid=2291905267942990
___

Előzmény

PER – Rokkantnyugdíjas kontra magyar állam | 2023.10.28.

– A magyar állam a jelenlegi szabályozással halálsoron tartja az embereket – jelentette ki dr. Szepesházi Péter ügyvéd annak a pernek a tárgyalásán, amit egy rokkantnyugdíjas indított a magyar állam ellen.

A Veszprémi Törvényszék Közigazgatási Kollégiumának Völgyhíd téri székházában bő egytucatnyian – Győrből, Budapestről, Diósdról, Székesfehérvárról ideutazók és veszprémiek – képviselték a Magyarországon érintett embereket.

A felperes Orosvári Zsolt, aki 2019-ben azzal került be az országos hírekbe, hogy magánemberként klímát és kempingágyakat szerzett több olyan kórháznak, amelyekben gyerekeket gyógyítottak. Az alperes a Fejér Vármegyei Kormányhivatal – ez a hivatal adta ki azt a határozatot, amely szerint Orosvári Zsoltnak havi 82 ezer forint rokkantnyugdíj jár.

Dr. Szepesházi Péter, a felperes egyik jogi képviselője a bíróságon elmondta, hogy ügyfele a mostaninál magasabb összeget kér ellátásként, mert a 82 ezer forintos rokkantnyugdíja megalázóan alacsony, sérti az emberi méltóságát és az állampolgári jogait. Az ügyvéd – állítása alátámasztására – az alaptörvényre, az egyenlő bánásmódról és esélyegyenlőségről szóló törtvényre, valamint nemzetközi jogi szerződésekre hivatkozott.

– A magyar állam magára hagyta a felperest, és megalázza emberi méltóságában – folytatta az ügyvéd. – Ügyfelem mindazok érdekében perel, akiknek eleve alacsony szinten állapították meg az ellátását. Háromszázezer emberről beszélünk. A magyar állam a jelenlegi szabályozással halálsoron, passzív euthanáziában tartja az embereket egy demokratikus álca mögé bújva. Sem a kormányhivatal, sem a törvényszék részéről nem elegendő, ha az összegekről szóló részletszabályokat alkalmazza, azokba menekül. Az állam ne üresítse ki a rá vonatkozó alapelveket! A jogszabály alaptörvény-ellenességét egy kormányhivatal is észrevételezheti.

A bírónő elmondta, hogy a felperes felhívást tett közzé az interneten, amelyben kérte, hogy sorstársai írják meg a saját ügyüket a bíróságnak. A bíróságra 25 levél érkezett.

https://veszpremkukac.hu/per-rokkantnyugdijas-kontra-magyar-allam_unikum/
___

Orosvári Zsoltot a veszprémi bíróság személyesen nem hallgatta meg az ügyben, de egy a Facebook-oldalán is megosztott videóban elmondta, ő már annak is örül, hogy nem söpörték le azonnal az ügyét az asztalról.

https://www.facebook.com/watch/?v=1464159964151948

A Témában megjegyezte, a rokkantsági ellátás összegéből, az ő esetében nyolcvanötezer forintból, nemhogy nyolc és tizenhárom éves gyerekeit, de saját magát sem képes eltartani.

-- „A tartalékaim eddig kitartottak, eddig tudtam belőle finanszírozni a gyerekek iskoláztatásának összegeit és a saját kiadásaimat, de ez most már elfogyott.”

Orosvári Zsolt ugyanakkor kiemelte, elsősorban nem maga miatt ment perre. Az utóbbi években több olyan emberrel is találkozott, akiknek a sorsa, tragédiája sokszor számára is feldolgozhatatlan volt. Most úgy érzi megvan benne az erő ahhoz, hogy körülbelül 300 ezer embert képviseljen az állammal szemben. Megjegyezte, hogy a legjobb természetesen az lenne, ha a bíróság nekik adna igazat és elfogadná a beadványukat, reálisan azonban inkább úgy látja, hogy egy vidéki törvényszék ennek a súlyát nem fogja magára vállalni és inkább az Alkotmánybírósághoz fognak fordulni.

„Amikor dolgoztam, akkor én befizettem a járulékokat. Azt gondoltam, hogy legalább a létminimumhoz szükséges feltételeket, amennyiben a betegségem ilyen súlyossá válik, biztosítani fogja az állam. Ez nem történt meg, úgyhogy a maradék ingatlanvagyonomat kell értékesítenem, elmenni egy olcsó albérletbe és onnan a gyerekeket próbálni iskoláztatni” – mondta Orosvári Zsolt, majd hozzátette:

-- „Ez azért egy nagyon súlyos döntés: egy tehermentes ingatlant az ember el kell, hogy adjon azért, hogy a gyermekeit egyáltalán tizennyolc éves korukig fel tudja nevelni. Utána pedig, ha őszinték akarunk lenni, nekem ez a nyolcvanötezer forint maximum hajléktalanszállóra lesz elég, mert ott is huszonötezer forintot be kell fizetni, hogy egy nyolc ágyas szobában egy ágyat tudjak foglalni és marad ötvenötezer forintom, amiből egy egész hónapot ki kell bírjak. Ez tényleg megalázó, hogy olyan emberek, akik vagy veleszületett betegség miatt, vagy a munkájuk révén, balesetből eredően, önhibájukon kívül kerülnek ilyen helyzetbe – én például egy négyéves koromban elrontott diagnosztikának köszönhetem ezt az egészet – azok egyszerűen hajléktalanszállóra menjenek. Most tényleg halálsorra kerültünk, de a gyermekeim miatt nem fogom feladni a küzdelmet.”

https://szeged.hu/cikk/az-allamra-mar-nem-szamithatok-de-a-gyermekeim-miatt-nem-adom-fel-orosvari-zsolt-es-ugyvedje-monostori-robert-voltak-a-tema-vendegei
___

Levélzáport zúdítanának az Alkotmánybíróságra, hogy ne söpörhesse le a rokkantak ügyét | 2025. július 25., 13:25

Az Alkotmánybíróságnak címzett levélküldő kampányt indítanak a rokkantsági ellátás méltatlanul alacsony mértékét bíróságon vitató Orosvári Zsolt jogi képviselői – tudta meg a Mérce Monostori Róberttől, a tisztességes ellátásért évek óta a nyilvánosság előtt küzdő férfi ügyvédjétől. A jogász fogalmazta azt az alkotmánybírósági panaszt, amely amellett érvel, hogy az Orosvári által kapott ellátás, valamint általában a magyar állam által nyújtott, megváltozott munkaképesség miatt nyújtott transzfer összege az emberi méltóságot sértően, Alaptörvény-ellenesen alacsony.

A panaszindítványt idén január végén vette nyilvántartásba az Alkotmánybíróság, erről Orosvári Zsolt értesítést is kapott.

https://alkotmanybirosag.hu/ugyadatlap/?id=B2F6696116990745C1258C2D00618DE8

Az ügymenet következő fázisa az irat befogadása lenne, amiről az Alkotmánybíróság ügyrendje szerint a nyilvántartásba vételt követő 120 napon belül döntésnek kellene születnie. A panaszra a nyilvántartásba vétel óta nem reagált az AB, így nem tudni, mikor hajlandó vele foglalkozni a taláros testület. Amint Monostori Róbert is felhívta rá a figyelmünket, elméletileg meghosszabbíthatják a befogadásról vagy visszautasításról szóló döntés határidejét, ám szerinte az lenne a minimum ha erről legalább az indítvány benyújtóját értesítenék.

Orosvári Zsolt egy közigazgatási per nyomán jutott el az alkotmányjogi panaszig. A férfi 2023-ban indított keresetet a Fejér Vármegyei Kormányhivatal ellen, amelyben rokkantsági ellátásnak mértékét vitatta. A férfi havi ellátása ebben az évben 85 955 forint volt.

Orosvári és számos sorstársa oly módon vált vesztesévé a kormány 2012-től bevezetett reformjának, hogy attól kezdve, hogy rokkantnyugdíjat eltörölték, az új rokkantsági ellátás megállapításának módja nagyban eltért a régi rokkantsági nyugdíjétól. A fő különbséget az jelentette, hogy a folyósítandó összeg kiszámításának meghatározása megváltozott. Hirtelen nem a korábbi rokkantsági nyugdíj meghatározásához is alapul vett, szolgálati idő során befizetett járulékösszeg lett az új számítás alapja, hanem az érintettek aktuális átlagos jövedelme: tehát azok esetében, akik már 2012 előtt is ellátásban részesültek (mint Orosvári Zsolt is), maga a rokkantsági nyugdíj. Az pedig nyilvánvalóan jóval alacsonyabb volt, mint a szolgálati idő alatt, az egészségromlás bekövetkezte előtt munkával keresett jövedelem.

A 2012-es rokkantsági reform másik hírhedt eleme a mintegy 200 ezer megváltozott munkaképességű ember státuszának felülvizsgálata és jövedelmük visszamenőleges csökkentése volt, amelynek során becslések szerint legalább 18 ezren veszíthették el teljesen a korábbi ellátásukat, legalább 12 ezer embernek pedig számottevően csökkent a jövedelme közvetlenül az átminősítések miatt. A témát és a reform veszteseinek gazdasági-társadalmi hatásait kutató Krekó Judittal júniusban jelent meg hosszabb interjúnk.

https://merce.hu/2025/06/14/es-on-tudja-hanyan-rokkantak-bele-a-2012-es-rokkantsagi-reformba/

Az Alkotmánybíróság 2018-ban megállapította a felülvizsgálatokkal kapcsolatban, hogy az ellátások mértékének csökkentése jogtalanul történt, amennyiben az ellátásra jogosult egészségi állapotában nem következett be tényleges javulás. A kormány 2021-ben két lehetőséget kínált a 2012 utáni felülvizsgálat miatt csökkentett ellátásban részesülőknek: vagy elfogadtak egy egyszeri 500 000 forintos kártérítést, amelyet 2022. március végéig fizettek ki, cserébe a további kártérítési igényekről való lemondásért, vagy egy újabb komplex felülvizsgálaton kellett volna átesniük annak bizonyítására, hogy egészségi állapotuk nem javult. Ha az újabb vizsgálaton bebizonyosodott, hogy érdemi javulás nélkül csökkent az ellátásuk, magasabb juttatásban, valamint visszamenőleges kártérítésben részesülhettek.

A javasolt kártérítési csomagot jelentős kritikák érték. A kártérítésből egyfelől kizárták azokat, akiknek a felülvizsgálatok után nem rokkantsági ellátást, hanem rehabilitációs járadékot ítéletek meg, akik teljesen elvesztették ellátásukat, valamint azoknak az ellátottaknak a családtagjait, akik a felülvizsgálat óta elhunytak.

A kártérítés összege emellett drasztikusan alacsonyabb volt – átlagosan kb. tizedakkora –, mint a sikeres bírósági perekben általában megítélt összegek. A kedvezményezetteknek így választaniuk kellett egy azonnali, de szerény összegű kifizetés és egy potenciálisan sokkal nagyobb, méltányosabb kártérítés bizonytalansága között. Bár nem áll rendelkezésre információ arról, hogy hányan választották az első lehetőséget, az érintettek rossz anyagi helyzete és az a tény, hogy a felülvizsgálati szabályokon nem változtattak (és így nem volt garantálható egy méltányosabb kimenet), azt valószínűsíti, hogy a többség elfogadta az 500 000 forintos kártérítést.

https://merce.hu/2025/06/14/es-on-tudja-hanyan-rokkantak-bele-a-2012-es-rokkantsagi-reformba/

A Fidesz-kormány 2012-es változtatása így azt eredményezte, hogy azok, akik a reform időpontjában már rokkantsági nyugdíjban részesültek, még azonos szolgálati idő és járulékfizetés alapját képező jövedelem esetén is alacsonyabb összegű ellátás kaphattak azokhoz képest, akik később váltak csak rokkantsági ellátásra jogosulttá. Mindezt csak tetézte, hogy 2016-ban leválasztották a rokkantsági ellátás mértékét a mindenkori minimálbérről. Ezzel és a számítás alapjául szolgáló úgynevezett alapösszeg bevezetésével az állam egyre inkább leszakította a mindeközben egyre emelkedő minimálbértől a rokkantsági ellátás alapösszegét, amely így tartósan a létminimum alatt maradt (amelynek értéke azóta hivatalosan nem ismert, amióta a KSH 2015-ben abbahagyta a számítását).

https://www.youtube.com/watch?v=hlvER3x_ZvU&t=483s

Orosvári Zsolt szerint ugyanakkor még ebben a megélhetésre nyilvánvalóan elégtelen összeget nyújtó ellátási keretrendszerben is valamivel többre lenne jogosult, mert 2020 júliusa óta nem az egészségbiztosítási, hanem a társadalombiztosítási járulék alapját képező jövedelemből számítják az ellátást. Így 2023-ban 132 ezer forint megállapítását kérte a kormányhivataltól.

*** A rokkantsági ellátás havi összege jelenleg 42 618 forinttól 213 090 forintig terjedhet.

https://kormanyhivatalok.hu/sites/default/files/2025-02/mennyi-is-2025-ben_1.pdf

Mértéke függhet a 2012-ben újradefiniált minősítési kategóriától, a törvényben előírt időszakra számított havi átlagjövedelemtől és a kormányrendeletben meghatározott, évente megállapításra kerülő alapösszegtől. Az átlagos havi rokkantsági ellátás a KSH legutóbbi (2023-as) statisztikája alapján 126 952 forint, az átlagos havi rehabilitációs ellátás pedig 67 244 forint.

https://statinfo.ksh.hu/Statinfo/QueryServlet?ha=FU1C02

-- 2025-ben a minimálbér bruttó összege 290 800 forint.

https://www.hrportal.hu/hr/minimalber-es-garantalt-berminimum-2025.-20250102.html

Az ügyben a Veszprémi Törvényszék a kormányhivatal javára döntött. Ezután a Kúria az Orosváriék által csatolt KSH-adatok és egyéb statisztikák dacára egyebek mellett azzal utasította el felülvizsgálati kérelmét, hogy ügye „nem érinti jogalanyok széles körét”.

Ezt követően nyúltak Orosváriék az alkotmányjogi panasz eszközéhez, amelyet az AB idén januárban nyilvántartásba is vett.

Most annak érdekében, hogy a panasz befogadását kikényszerítsék, és megmutassák, hogy az alacsony ellátás tömegeket érintő kérdés, a férfi és az őt segítő ügyvédek – Monostori Róberten kívül Csurgó Katalin és Szepesházi Péter – érintetteket és őket támogatókat buzdítanak arra, hogy egy beadványminta segítségével jelezzék a taláros testületnek: sokan járnak olyan cipőben, mint Orosvári Zsolt.

A beadványsablon az érintettek szerveződését segítő, Rokkantak az emberi méltóságért nevű zárt Facebook-csoportban érthető el.

https://www.facebook.com/groups/3595261847417415

Azt, hogy mennyire tipikus a panaszosok hosszú ideig történő váratása az Alkotmánybíróságon, az ügyvéd érzékletes példával szemléltette nekünk., Noha az AB honlapja szerint jelenleg 318 panasz van „folyamatban, befogadásra vonatkozó döntés előtt” státuszban – tehát ennyi ügyről kellene 120 napon belül eldönteniük, hogy befogadják-e és érdemben foglalkoznak vele –, ezek között van olyan indítvány is, amelyet 2015 óta „parkoltatnak” az AB panaszládájában, tehát tizedik éve (!) nem született döntés arról, hogy tárgyalják-e egyáltalán az ügyet.

A befogadásról szóló döntést meglehetősen vitriolos megfogalmazásban sürgető, reklamáló levelet küldött Monostori az (újabban már Polt Péter volt legfőbb ügyészt és Hende Csaba korábbi fideszes országgyűlési képviselőt is a soraiban tudó) AB-nek. A Mércének úgy fogalmazott az ügyvéd: „Próbáljuk kicsit kiverni a biztosítékot, hátha csinálnak már valamit”, ugyanis a befogadásról szóló értesítés elmaradása ellen valós jogorvoslati lehetőség nincs. A panaszos iratok beérkezési sorrendjéből egyébként látszik, hogy a testület nem kronológia szerint halad az ügyekkel, hiszen az elbírált indítványok között van olyan, amelyet Orosvári Zsolt panaszánál később küldtek be. A tényleges prioritási szempontok azonban nem ismertek. Ráadásul korábban a nyilvántartásba vételről sem a főtitkár, hanem a hivatalvezető-helyettes tájékoztatta Monostori Róbertet, ami ugyancsak nem felel meg a jogszabályban rögzített eljárásrendnek.

Egyébként ha a befogadás meg is történne, az ügyben hozott döntés előkészítésének és benyújtásának van egy további, 180 napos határideje, ám onnantól a végső döntés meghozatalát és kihirdetését már nem sürgeti semmilyen jogszabály.

https://merce.hu/2025/07/25/levelzaport-zuditananak-az-alkotmanybirosagra-hogy-ne-soporhesse-le-a-rokkantak-ugyet/

Előzmény

Válasz

A fogyatékossággal élő embereket érintő ellátások összege 2026-ban | 2026. január 07.

Miként változik a fogyatékossággal élő embereket érintő ellátások összege 2026-ban? Összefoglaló táblázatunkban a lényeges változásokat emeltük ki.

https://www.meosz.hu/blog/a-fogyatekossaggal-elo-embereket-erinto-ellatasok-osszege-2026-ban/

Az összefoglaló táblázat az alábbi linkre kattintva is elérhető:

https://www.meosz.hu/wp-content/uploads/2026/01/Mi-mennyi-2026-ban_osszefoglalo-tablazat.pdf

Válasz

Levélzáport zúdítanának az Alkotmánybíróságra, hogy ne söpörhesse le a rokkantak ügyét | 2025.07.25., péntek

Az Alkotmánybíróságnak címzett levélküldő kampányt indítanak a rokkantsági ellátás méltatlanul alacsony mértékét bíróságon vitató Orosvári Zsolt jogi képviselői – tudta meg a Mérce Monostori Róberttől, a tisztességes ellátásért évek óta a nyilvánosság előtt küzdő férfi ügyvédjétől. A jogász fogalmazta azt az alkotmánybírósági panaszt, amely amellett érvel, hogy az Orsovári által kapott ellátás, valamint általában a magyar állam által nyújtott, megváltozott munkaképesség miatt nyújtott transzfer összege az emberi méltóságot sértően, Alaptörvény-ellenesen alacsony.

A panaszindítványt idén január végén vette nyilvántartásba az Alkotmánybíróság,
https://alkotmanybirosag.hu/ugyadatlap/?id=B2F6696116990745C1258C2D00618DE8
erről Orosvári Zsolt értesítést is kapott. Az ügymenet következő fázisa az irat befogadása lenne, amiről az Alkotmánybíróság ügyrendje szerint a nyilvántartásba vételt követő 120 napon belül döntésnek kellene születnie. A panaszra a nyilvántartásba vétel óta nem reagált az AB, így nem tudni, mikor hajlandó vele foglalkozni a taláros testület. Amint Monostori Róbert is felhívta rá a figyelmünket, elméletileg meghosszabbíthatják a befogadásról vagy visszautasításról szóló döntés határidejét, ám szerinte az lenne a minimum ha erről legalább az indítvány benyújtóját értesítenék.

Orosvári Zsolt egy közigazgatási per nyomán jutott el az alkotmányjogi panaszig. A férfi 2023-ban indított keresetet a Fejér Vármegyei Kormányhivatal ellen, amelyben rokkantsági ellátásnak mértékét vitatta. A férfi havi ellátása ebben az évben 85 955 forint volt.

Orosvári és számos sorstársa oly módon vált vesztesévé a kormány 2012-től bevezetett reformjának, hogy attól kezdve, hogy rokkantnyugdíjat eltörölték, az új rokkantsági ellátás megállapításának módja nagyban eltért a régi rokkantsági nyugdíjétól. A fő különbséget az jelentette, hogy a folyósítandó összeg kiszámításának meghatározása megváltozott. Hirtelen nem a korábbi rokkantsági nyugdíj meghatározásához is alapul vett, szolgálati idő során befizetett járulékösszeg lett az új számítás alapja, hanem az érintettek aktuális átlagos jövedelme: tehát azok esetében, akik már 2012 előtt is ellátásban részesültek (mint Orosvári Zsolt is), maga a rokkantsági nyugdíj. Az pedig nyilvánvalóan jóval alacsonyabb volt, mint a szolgálati idő alatt, az egészségromlás bekövetkezte előtt munkával keresett jövedelem.

A Fidesz-kormány 2012-es változtatása így azt eredményezte, hogy azok, akik a reform időpontjában már rokkantsági nyugdíjban részesültek, még azonos szolgálati idő és járulékfizetés alapját képező jövedelem esetén is alacsonyabb összegű ellátás kaphattak azokhoz képest, akik később váltak csak rokkantsági ellátásra jogosulttá. Mindezt csak tetézte, hogy 2016-ban leválasztották a rokkantsági ellátás mértékét a mindenkori minimálbérről. Ezzel és a számítás alapjául szolgáló úgynevezett alapösszeg bevezetésével az állam egyre inkább leszakította a mindeközben egyre emelkedő minimálbértől a rokkantsági ellátás alapösszegét, amely így tartósan a létminimum alatt maradt (amelynek értéke azóta hivatalosan nem ismert, amióta a KSH 2015-ben abbahagyta a számítását).
https://youtu.be/hlvER3x_ZvU?t=483

Orosvári Zsolt szerint ugyanakkor még ebben a megélhetésre nyilvánvalóan elégtelen összeget nyújtó ellátási keretrendszerben is valamivel többre lenne jogosult, mert 2020 júliusa óta nem az egészségbiztosítási, hanem a társadalombiztosítási járulék alapját képező jövedelemből számítják az ellátást. Így 2023-ban 132 ezer forint megállapítását kérte a kormányhivataltól.

Az ügyben a Veszprémi Törvényszék a kormányhivatal javára döntött.
https://hirklikk.hu/kozelet/orosvari-zsolt-a-veszpremi-torvenyszek-dontese-egyenlo-a-halalos-itelettel/433489
Ezután a Kúria az Orosváriék által csatolt KSH-adatok és egyéb statisztikák dacára egyebek mellett azzal utasította el felülvizsgálati kérelmét, hogy ügye „nem érinti jogalanyok széles körét”.
https://eakta.birosag.hu/anonimizalt-hatarozat-pdf/?birosagName=K%C3%BAria&ugyszam=Kfv.45127%2F2024%2F2&azonosito=a0f706e1-db63-410a-916e-588aac8d4907

Ezt követően nyúltak Orosváriék az alkotmányjogi panasz eszközéhez,
https://alkotmanybirosag.hu/ugyadatlap/?id=B2F6696116990745C1258C2D00618DE8
amelyet az AB idén januárban nyilvántartásba is vett.

-- Most annak érdekében, hogy a panasz befogadását kikényszerítsék, és megmutassák, hogy az alacsony ellátás tömegeket érintő kérdés, a férfi és az őt segítő ügyvédek – Monostori Róberten kívül Csurgó Katalin és Szepesházi Péter – érintetteket és őket támogatókat buzdítanak arra, hogy egy beadványminta segítségével jelezzék a taláros testületnek: sokan járnak olyan cipőben, mint Orosvári Zsolt.

A beadványsablon az érintettek szerveződését segítő, Rokkantak az emberi méltóságért nevű zárt Facebook-csoportban érthető el.
https://www.facebook.com/groups/3595261847417415

Azt, hogy mennyire tipikus a panaszosok hosszú ideig történő váratása az Alkotmánybíróságon, az ügyvéd érzékletes példával szemléltette nekünk., Noha az AB honlapja szerint jelenleg 318 panasz van „folyamatban, befogadásra vonatkozó döntés előtt” státuszban – tehát ennyi ügyről kellene 120 napon belül eldönteniük, hogy befogadják-e és érdemben foglalkoznak vele –, ezek között van olyan indítvány is, amelyet 2015 óta „parkoltatnak” az AB panaszládájában, tehát tizedik éve (!) nem született döntés arról, hogy tárgyalják-e egyáltalán az ügyet.

A befogadásról szóló döntést meglehetősen vitriolos megfogalmazásban sürgető, reklamáló levelet küldött Monostori az (újabban már Polt Péter volt legfőbb ügyészt és Hende Csaba korábbi fideszes országgyűlési képviselőt is a soraiban tudó) AB-nek. A Mércének úgy fogalmazott az ügyvéd: „Próbáljuk kicsit kiverni a biztosítékot, hátha csinálnak már valamit”, ugyanis a befogadásról szóló értesítés elmaradása ellen valós jogorvoslati lehetőség nincs. A panaszos iratok beérkezési sorrendjéből egyébként látszik, hogy a testület nem kronológia szerint halad az ügyekkel, hiszen az elbírált indítványok között van olyan, amelyet Orosvári Zsolt panaszánál később küldtek be. A tényleges prioritási szempontok azonban nem ismertek. Ráadásul korábban a nyilvántartásba vételről sem a főtitkár, hanem a hivatalvezető-helyettes tájékoztatta Monostori Róbertet, ami ugyancsak nem felel meg a jogszabályban rögzített eljárásrendnek.

Egyébként ha a befogadás meg is történne, az ügyben hozott döntés előkészítésének és benyújtásának van egy további, 180 napos határideje, ám onnantól a végső döntés meghozatalát és kihirdetését már nem sürgeti semmilyen jogszabály.

https://merce.hu/2025/07/25/levelzaport-zuditananak-az-alkotmanybirosagra-hogy-ne-soporhesse-le-a-rokkantak-ugyet/
___

A 2012-es rokkantsági reform másik hírhedt eleme a mintegy 200 ezer megváltozott munkaképességű ember státuszának felülvizsgálata és jövedelmük visszamenőleges csökkentése volt, amelynek során becslések szerint legalább 18 ezren veszíthették el teljesen a korábbi ellátásukat, legalább 12 ezer embernek pedig számottevően csökkent a jövedelme közvetlenül az átminősítések miatt. A témát és a reform veszteseinek gazdasági-társadalmi hatásait kutató Krekó Judittal júniusban jelent meg hosszabb interjúnk.
https://merce.hu/2025/06/14/es-on-tudja-hanyan-rokkantak-bele-a-2012-es-rokkantsagi-reformba/

Az Alkotmánybíróság 2018-ban megállapította a felülvizsgálatokkal kapcsolatban, hogy az ellátások mértékének csökkentése jogtalanul történt, amennyiben az ellátásra jogosult egészségi állapotában nem következett be tényleges javulás. A kormány 2021-ben két lehetőséget kínált a 2012 utáni felülvizsgálat miatt csökkentett ellátásban részesülőknek: vagy elfogadtak egy egyszeri 500 000 forintos kártérítést, amelyet 2022. március végéig fizettek ki, cserébe a további kértérítési igényekről való lemondásért, vagy egy újabb komplex felülvizsgálaton kellett volna átesniük annak bizonyítására, hogy egészségi állapotuk nem javult. Ha az újabb vizsgálaton bebizonyosodott, hogy érdemi javulás nélkül csökkent az ellátásuk, magasabb juttatásban, valamint visszamenőleges kártérítésben részesülhettek.

A javasolt kártérítési csomagot jelentős kritikák érték. A kártérítésből egyfelől kizárták azokat, akiknek a felülvizsgálatok után nem rokkantsági ellátást, hanem rehabilitációs járadékot ítéletek meg, akik teljesen elvesztették ellátásukat, valamint azoknak az ellátottaknak a családtagjait, akik a felülvizsgálat óta elhunytak.

A kártérítés összege emellett drasztikusan alacsonyabb volt – átlagosan kb. tizedakkora –, mint a sikeres bírósági perekben általában megítélt összegek. A kedvezményezetteknek így választaniuk kellett egy azonnali, de szerény összegű kifizetés és egy potenciálisan sokkal nagyobb, méltányosabb kártérítés bizonytalansága között. Bár nem áll rendelkezésre információ arról, hogy hányan választották az első lehetőséget, az érintettek rossz anyagi helyzete és az a tény, hogy a felülvizsgálati szabályokon nem változtattak (és így nem volt garantálható egy méltányosabb kimenet), azt valószínűsíti, hogy a többség elfogadta az 500 000 forintos kártérítést.
https://merce.hu/2025/06/14/es-on-tudja-hanyan-rokkantak-bele-a-2012-es-rokkantsagi-reformba/
___

A rokkantsági ellátás havi összege jelenleg 42 618 forinttól 213 090 forintig terjedhet.
https://kormanyhivatalok.hu/sites/default/files/2025-02/mennyi-is-2025-ben_1.pdf
Mértéke függhet a 2012-ben újradefiniált minősítési kategóriától, a törvényben előírt időszakra számított havi átlagjövedelemtől és a kormányrendeletben meghatározott, évente megállapításra kerülő alapösszegtől. Az átlagos havi rokkantsági ellátás a KSH legutóbbi (2023-as) statisztikája alapján 126 952 forint, az átlagos havi rehabilitációs ellátás pedig 67 244 forint.
https://statinfo.ksh.hu/Statinfo/QueryServlet?ha=FU1C02

2025-ben a minimálbér bruttó összege 290 800 forint.
https://www.hrportal.hu/hr/minimalber-es-garantalt-berminimum-2025.-20250102.html

Válasz