Levélzáport zúdítanának az Alkotmánybíróságra, hogy ne söpörhesse le a rokkantak ügyét | 2025.07.25., péntek

Az Alkotmánybíróságnak címzett levélküldő kampányt indítanak a rokkantsági ellátás méltatlanul alacsony mértékét bíróságon vitató Orosvári Zsolt jogi képviselői – tudta meg a Mérce Monostori Róberttől, a tisztességes ellátásért évek óta a nyilvánosság előtt küzdő férfi ügyvédjétől. A jogász fogalmazta azt az alkotmánybírósági panaszt, amely amellett érvel, hogy az Orsovári által kapott ellátás, valamint általában a magyar állam által nyújtott, megváltozott munkaképesség miatt nyújtott transzfer összege az emberi méltóságot sértően, Alaptörvény-ellenesen alacsony.

A panaszindítványt idén január végén vette nyilvántartásba az Alkotmánybíróság,
https://alkotmanybirosag.hu/ugyadatlap/?id=B2F6696116990745C1258C2D00618DE8
erről Orosvári Zsolt értesítést is kapott. Az ügymenet következő fázisa az irat befogadása lenne, amiről az Alkotmánybíróság ügyrendje szerint a nyilvántartásba vételt követő 120 napon belül döntésnek kellene születnie. A panaszra a nyilvántartásba vétel óta nem reagált az AB, így nem tudni, mikor hajlandó vele foglalkozni a taláros testület. Amint Monostori Róbert is felhívta rá a figyelmünket, elméletileg meghosszabbíthatják a befogadásról vagy visszautasításról szóló döntés határidejét, ám szerinte az lenne a minimum ha erről legalább az indítvány benyújtóját értesítenék.

Orosvári Zsolt egy közigazgatási per nyomán jutott el az alkotmányjogi panaszig. A férfi 2023-ban indított keresetet a Fejér Vármegyei Kormányhivatal ellen, amelyben rokkantsági ellátásnak mértékét vitatta. A férfi havi ellátása ebben az évben 85 955 forint volt.

Orosvári és számos sorstársa oly módon vált vesztesévé a kormány 2012-től bevezetett reformjának, hogy attól kezdve, hogy rokkantnyugdíjat eltörölték, az új rokkantsági ellátás megállapításának módja nagyban eltért a régi rokkantsági nyugdíjétól. A fő különbséget az jelentette, hogy a folyósítandó összeg kiszámításának meghatározása megváltozott. Hirtelen nem a korábbi rokkantsági nyugdíj meghatározásához is alapul vett, szolgálati idő során befizetett járulékösszeg lett az új számítás alapja, hanem az érintettek aktuális átlagos jövedelme: tehát azok esetében, akik már 2012 előtt is ellátásban részesültek (mint Orosvári Zsolt is), maga a rokkantsági nyugdíj. Az pedig nyilvánvalóan jóval alacsonyabb volt, mint a szolgálati idő alatt, az egészségromlás bekövetkezte előtt munkával keresett jövedelem.

A Fidesz-kormány 2012-es változtatása így azt eredményezte, hogy azok, akik a reform időpontjában már rokkantsági nyugdíjban részesültek, még azonos szolgálati idő és járulékfizetés alapját képező jövedelem esetén is alacsonyabb összegű ellátás kaphattak azokhoz képest, akik később váltak csak rokkantsági ellátásra jogosulttá. Mindezt csak tetézte, hogy 2016-ban leválasztották a rokkantsági ellátás mértékét a mindenkori minimálbérről. Ezzel és a számítás alapjául szolgáló úgynevezett alapösszeg bevezetésével az állam egyre inkább leszakította a mindeközben egyre emelkedő minimálbértől a rokkantsági ellátás alapösszegét, amely így tartósan a létminimum alatt maradt (amelynek értéke azóta hivatalosan nem ismert, amióta a KSH 2015-ben abbahagyta a számítását).
https://youtu.be/hlvER3x_ZvU?t=483

Orosvári Zsolt szerint ugyanakkor még ebben a megélhetésre nyilvánvalóan elégtelen összeget nyújtó ellátási keretrendszerben is valamivel többre lenne jogosult, mert 2020 júliusa óta nem az egészségbiztosítási, hanem a társadalombiztosítási járulék alapját képező jövedelemből számítják az ellátást. Így 2023-ban 132 ezer forint megállapítását kérte a kormányhivataltól.

Az ügyben a Veszprémi Törvényszék a kormányhivatal javára döntött.
https://hirklikk.hu/kozelet/orosvari-zsolt-a-veszpremi-torvenyszek-dontese-egyenlo-a-halalos-itelettel/433489
Ezután a Kúria az Orosváriék által csatolt KSH-adatok és egyéb statisztikák dacára egyebek mellett azzal utasította el felülvizsgálati kérelmét, hogy ügye „nem érinti jogalanyok széles körét”.
https://eakta.birosag.hu/anonimizalt-hatarozat-pdf/?birosagName=K%C3%BAria&ugyszam=Kfv.45127%2F2024%2F2&azonosito=a0f706e1-db63-410a-916e-588aac8d4907

Ezt követően nyúltak Orosváriék az alkotmányjogi panasz eszközéhez,
https://alkotmanybirosag.hu/ugyadatlap/?id=B2F6696116990745C1258C2D00618DE8
amelyet az AB idén januárban nyilvántartásba is vett.

-- Most annak érdekében, hogy a panasz befogadását kikényszerítsék, és megmutassák, hogy az alacsony ellátás tömegeket érintő kérdés, a férfi és az őt segítő ügyvédek – Monostori Róberten kívül Csurgó Katalin és Szepesházi Péter – érintetteket és őket támogatókat buzdítanak arra, hogy egy beadványminta segítségével jelezzék a taláros testületnek: sokan járnak olyan cipőben, mint Orosvári Zsolt.

A beadványsablon az érintettek szerveződését segítő, Rokkantak az emberi méltóságért nevű zárt Facebook-csoportban érthető el.
https://www.facebook.com/groups/3595261847417415

Azt, hogy mennyire tipikus a panaszosok hosszú ideig történő váratása az Alkotmánybíróságon, az ügyvéd érzékletes példával szemléltette nekünk., Noha az AB honlapja szerint jelenleg 318 panasz van „folyamatban, befogadásra vonatkozó döntés előtt” státuszban – tehát ennyi ügyről kellene 120 napon belül eldönteniük, hogy befogadják-e és érdemben foglalkoznak vele –, ezek között van olyan indítvány is, amelyet 2015 óta „parkoltatnak” az AB panaszládájában, tehát tizedik éve (!) nem született döntés arról, hogy tárgyalják-e egyáltalán az ügyet.

A befogadásról szóló döntést meglehetősen vitriolos megfogalmazásban sürgető, reklamáló levelet küldött Monostori az (újabban már Polt Péter volt legfőbb ügyészt és Hende Csaba korábbi fideszes országgyűlési képviselőt is a soraiban tudó) AB-nek. A Mércének úgy fogalmazott az ügyvéd: „Próbáljuk kicsit kiverni a biztosítékot, hátha csinálnak már valamit”, ugyanis a befogadásról szóló értesítés elmaradása ellen valós jogorvoslati lehetőség nincs. A panaszos iratok beérkezési sorrendjéből egyébként látszik, hogy a testület nem kronológia szerint halad az ügyekkel, hiszen az elbírált indítványok között van olyan, amelyet Orosvári Zsolt panaszánál később küldtek be. A tényleges prioritási szempontok azonban nem ismertek. Ráadásul korábban a nyilvántartásba vételről sem a főtitkár, hanem a hivatalvezető-helyettes tájékoztatta Monostori Róbertet, ami ugyancsak nem felel meg a jogszabályban rögzített eljárásrendnek.

Egyébként ha a befogadás meg is történne, az ügyben hozott döntés előkészítésének és benyújtásának van egy további, 180 napos határideje, ám onnantól a végső döntés meghozatalát és kihirdetését már nem sürgeti semmilyen jogszabály.

https://merce.hu/2025/07/25/levelzaport-zuditananak-az-alkotmanybirosagra-hogy-ne-soporhesse-le-a-rokkantak-ugyet/
___

A 2012-es rokkantsági reform másik hírhedt eleme a mintegy 200 ezer megváltozott munkaképességű ember státuszának felülvizsgálata és jövedelmük visszamenőleges csökkentése volt, amelynek során becslések szerint legalább 18 ezren veszíthették el teljesen a korábbi ellátásukat, legalább 12 ezer embernek pedig számottevően csökkent a jövedelme közvetlenül az átminősítések miatt. A témát és a reform veszteseinek gazdasági-társadalmi hatásait kutató Krekó Judittal júniusban jelent meg hosszabb interjúnk.
https://merce.hu/2025/06/14/es-on-tudja-hanyan-rokkantak-bele-a-2012-es-rokkantsagi-reformba/

Az Alkotmánybíróság 2018-ban megállapította a felülvizsgálatokkal kapcsolatban, hogy az ellátások mértékének csökkentése jogtalanul történt, amennyiben az ellátásra jogosult egészségi állapotában nem következett be tényleges javulás. A kormány 2021-ben két lehetőséget kínált a 2012 utáni felülvizsgálat miatt csökkentett ellátásban részesülőknek: vagy elfogadtak egy egyszeri 500 000 forintos kártérítést, amelyet 2022. március végéig fizettek ki, cserébe a további kértérítési igényekről való lemondásért, vagy egy újabb komplex felülvizsgálaton kellett volna átesniük annak bizonyítására, hogy egészségi állapotuk nem javult. Ha az újabb vizsgálaton bebizonyosodott, hogy érdemi javulás nélkül csökkent az ellátásuk, magasabb juttatásban, valamint visszamenőleges kártérítésben részesülhettek.

A javasolt kártérítési csomagot jelentős kritikák érték. A kártérítésből egyfelől kizárták azokat, akiknek a felülvizsgálatok után nem rokkantsági ellátást, hanem rehabilitációs járadékot ítéletek meg, akik teljesen elvesztették ellátásukat, valamint azoknak az ellátottaknak a családtagjait, akik a felülvizsgálat óta elhunytak.

A kártérítés összege emellett drasztikusan alacsonyabb volt – átlagosan kb. tizedakkora –, mint a sikeres bírósági perekben általában megítélt összegek. A kedvezményezetteknek így választaniuk kellett egy azonnali, de szerény összegű kifizetés és egy potenciálisan sokkal nagyobb, méltányosabb kártérítés bizonytalansága között. Bár nem áll rendelkezésre információ arról, hogy hányan választották az első lehetőséget, az érintettek rossz anyagi helyzete és az a tény, hogy a felülvizsgálati szabályokon nem változtattak (és így nem volt garantálható egy méltányosabb kimenet), azt valószínűsíti, hogy a többség elfogadta az 500 000 forintos kártérítést.
https://merce.hu/2025/06/14/es-on-tudja-hanyan-rokkantak-bele-a-2012-es-rokkantsagi-reformba/
___

A rokkantsági ellátás havi összege jelenleg 42 618 forinttól 213 090 forintig terjedhet.
https://kormanyhivatalok.hu/sites/default/files/2025-02/mennyi-is-2025-ben_1.pdf
Mértéke függhet a 2012-ben újradefiniált minősítési kategóriától, a törvényben előírt időszakra számított havi átlagjövedelemtől és a kormányrendeletben meghatározott, évente megállapításra kerülő alapösszegtől. Az átlagos havi rokkantsági ellátás a KSH legutóbbi (2023-as) statisztikája alapján 126 952 forint, az átlagos havi rehabilitációs ellátás pedig 67 244 forint.
https://statinfo.ksh.hu/Statinfo/QueryServlet?ha=FU1C02

2025-ben a minimálbér bruttó összege 290 800 forint.
https://www.hrportal.hu/hr/minimalber-es-garantalt-berminimum-2025.-20250102.html

Válasz