Veszélyes zebrák, nehezített terep. A Baráthegyi Vakvezető Kutya Iskola két párosa térképezte fel a hangos közlekedési lámpákat Budapesten és Miskolcon a Vakvezető Kutyák Világnapja alkalmából. Találtak olyan átkelőket ahol jól működött a hangos jelzés, de sok nem ilyen, vagyis veszélyes a látássérülteknek.

https://www.facebook.com/watch/?v=701395262386916

Válasz

Hiánypótló funkcióval bővült a világszerte használt magyar szoftver
2024 / 05 / 08 / Támogatott Tartalom

A memoQ az egyik legnépszerűbb fordítástámogató szoftver a szakmabeliek körében, a 10.1-es verzió óta pedig a szoftver webes változata már a képernyő-felolvasó programokkal is kompatibilis, így biztosítva, hogy a vakok és gyengénlátók is önállóan, külső segítség nélkül tudják használni a szolgáltatást.
https://raketa.hu/hianypotlo-funkcioval-bovult-a-vilagszerte-hasznalt-magyar-szoftver

Válasz

A kikelet biztos közeledtét jelzi, hogy április 16-ától újra várja a Vakok Kertje a látássérült érdeklődőket. Sportolna, pihenne, napozna vagy sétálna egyet illatos növények között? Keresse fel a Vakok Kertjét Budapesten, a Városligetben!
https://www.mvgyosz.hu/hirek-hu/itt-a-tavasz-nyit-a-vakok-kertje/

Válasz

A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége a vakvezetőkutyák világnapját megelőző hétvégén, 2024. április 20-án, szombaton 10 órától országos találkozót rendez, melyen képzett és kiképzés alatt álló vakvezetőkutyák, önkéntes kölyöknevelők, kutyakiképzők, vakvezetőkutyával közlekedő látássérült gazdik osztják meg egymással tapasztalataikat. Az április 20-i találkozót az MVGYOSZ vitéz lovag Rithnovszky János emlékének ajánlja.
https://www.mvgyosz.hu/hirek-hu/dijatadas-es-megemlekezes-az-orszagos-vakvezetokutyas-talalkozon/

Válasz

Március 5-én, életének 93. évében elhunyt vitéz lovag Rithnovszky János, a magyarországi vakvezetőkutya-kiképzés megteremtője, a képzés alapjául szolgáló módszertani kötet, „A vakvezető kutya kiképzése” című könyv szerzője.
https://www.mvgyosz.hu/hirek-hu/elhunyt-vitez-lovag-rithnovszky-janos/

Válasz

Mérgező kapszulákat találtak kutyatartók Nagytétényben – írja az RTL honlapja a Baráthegyi Vakvezető Kutya Iskola közleménye alapján.

A kutyaiskola közelében szórták szét a kapszulákat, egy kutya fel is evett közülük egyet, és csak gyors orvosi beavatkozásnak köszönhetően maradt életben.

A gazda feljelentést tett a rendőrségen. A kapszulák tartalmát vizsgálják.

Az iskola az esetekkel összefüggésben figyelmeztette kiképzőit, hogy használjanak olyan hosszú pórázt, amivel be tudják hívni a kutyát, ha távolabb kerül tőlük, és épp felenne valamit; ha már hevesen szaglászni kezdenek, akkor mielőbb lépni kell.

Azt írják, hogy ha a kutya már felevett valamit, de nem tudni mi volt az, érdemes a biztonság kedvééért egyből orvoshoz fordulni, vagy meghánytatni a kutyát.

A látássérült emberek különösen kiszolgáltatottak ilyen helyzetekben, mert nem mindig észlelik az ilyen helyzeteket, jobban rá vannak utalva a kutyájukra az átlag kutyatartóknál.
https://444.hu/2024/02/04/kutyakat-mergeznek-nagytetenyben

A cikk szerint a Bikás Parkban is észleltek mérgezéseket mostanában.
https://rtl.hu/belfold/2024/02/04/kutya-kapszula-nagyteteny-mergezes

Válasz

Április 27. - A vakvezető kutyák világnapja
http://mtva.hu/hu/sajto-es-fotoarchivum/4720-aprilis-27-a-vakvezeto-kutyak-vilagnapja-2
írja az mtva.hu

1994-ben emlékeztek meg róluk először a Vakvezető Kutyakiképző Iskolák Világszövetségének javaslatára.

A jól képzett vakvezető kutya megóvja gazdáját a lépten-nyomon útjába kerülő akadályoktól, sőt az utasítások ellenére sem tesz meg bizonyos dolgokat, ha úgy véli, ezzel veszélybe sodorja a rábízottat. Vakvezető kutyának elsősorban a labrador retriever, a golden retriever és a német juhász fajta vált be (az utóbbiak közül csak azok, amelyekből hiányzik a fajtára néha jellemző agresszió), ám sok keverék kutya is alkalmas e célra. Mivel a kutyák színvakok, a zebrához érve a vakvezető eb a gyalogosok mozgásából ítéli meg, hogy zöld-e a lámpa. A segítő kutyák általában 8-12 éves korukban "vonulnak nyugdíjba".

A vakvezető kutyák első iskoláját 1916-ban a németországi Oldenburgban alapították, az ebeket akkor a világháborúban megvakult katonák vezetésére képezték ki. Magyarországon Rithnovszky János volt az első, aki vakvezető kutyával közlekedett, majd 1978-ban létrehozta a csepeli vakvezető kutyakiképző iskolát, amelyet a hatóságok szinte azonnal be is zárattak. Csaknem egy évig tartó harc után, amelyben nagy szerepet játszott Schuller Imre rendező-operatőr dokumentumfilmje, 1979-ben az iskola újra megnyithatta kapuit a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének keretei közt. A segítő kutyák kiképzését 2006 óta pályázati úton támogatják.

Míg a világszövetség székhelyének is otthont adó Angliában évente 700 kutyát képeznek ki vakvezetésre, addig Magyarországon az elmúlt időszakban mindössze évi 20-25 kutyát adtak át, s ez a szám egyre csökken. Egy teljesen kiképzett kutyára a rászorulónak akár két évet is várnia kell. Egy eb nevelése másfél, kiképzése fél évig tart, ennek költsége akár másfél millió forint is lehet. A Magyarországon élő körülbelül 20 ezer vak emberből mintegy 110-120 rendelkezik segítő kutyával. Sokan azért nem vállalhatnak ilyen segítőtársat, mert nem tudják fedezni a havi minimum 5-8 ezer forintos tartási költséget.

2009 decemberében lépett hatályba a segítő kutya kiképzésének, vizsgáztatásának és alkalmazhatóságának szabályairól szóló rendelet, amely szerint minden közszolgáltatási területre, egyebek mellett bevásárlóközpontokba, üzletekbe, piacra, egészségügyi intézményekbe, vendéglátóhelyekre, közművelődési és oktatási intézményekbe be kell engedni a hámmal és jelvénnyel ellátott segítő kutyákat.

A rohamosan fejlődő technika korában sem nélkülözhető a kutya sokirányú szolgálata, a vakvezető kutyát nem lehet technikai eszközökkel helyettesíteni. Szakemberek szerint a vakvezető kutyák valamilyen módon szinte mindennap megmentik gazdáik életét.

Válasz