Mozgáskorlátozott

Mozgáskorlátozott hírei

A parlament kedden módosította a köznevelési törvényt, ami felmentést adott bizonyos tárgyak alól azoknak a gyerekeknek, akiknek tanulási nehézségeik vannak

Kedden (2017. 05. 30.) elfogadta a parlament a tanulási nehézségekkel küzdőket érintő törvénymódosítást, amely szakmai szervezetek szerint jelentősen ronthat több tízezer gyermek esélyein.

http://nepszava.hu/cikk/1130878-csendben-elfogadtak-a-taigetosz-torvenyt

írja a nepszava.hu

Csendben, 112 igen, 56 nem szavazattal kedden elfogadta a parlament a köznevelési törvény azon módosítását, amely 2018-tól például megszünteti annak a lehetőségét, hogy a tanulási nehézséggel (például diszkalkulia, diszlexia enyhébb formáival) küzdő gyerekek bizonyos tantárgyak esetén felmentést kapjanak az osztályzás alól. Ugyanakkor lehetőséget teremt arra, hogy - megfelelő számú szakember híján - ne csak gyógypedagógusok, hanem szakképesítés nélküli pedagógusok is foglalkozhassanak enyhén értelmi fogyatékos gyermekekkel.

Korábban a Civil Közoktatási Platform (CKP) és annak tagszervezete, a sajátos nevelési igényű gyermekek szüleit képviselő Csak Együtt Van Esély Csoport igyekezett meggyőzni a döntéshozókat és a szakmai szereplőket az intézkedések károsságáról. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) kezdeményezésére egyeztetés is történt a civilekkel, a módosítót ennek ellenére lényegében változtatás nélkül elfogadták. Az témában a Pedagógusok Sztrájkbizottsága is szeretett volna egyeztetni, ám a törvénymódosítást még azelőtt megszavazta az országgyűlés fideszes többsége, hogy erre sor kerülhetett volna.

A Pedagógusok Szakszervezete egyelőre nem kommentálta a lépést. Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke viszont úgy nyilatkozott lapunknak, a felmentés megvonása "totális pedagógiai baklövés". Mint fogalmazott, a tanulási nehézségekkel küzdő gyerekeknek nem azért vannak nehézségeik, mert nem akarnak tanulni. A törvénymódosítás indoklásában ellenben az olvasható, a kormány ettől a lépéstől reméli, hogy a diákok, a szülők és a pedagógusok motiváltabbak lesznek a nehézségek leküzdése érdekében. Mendrey úgy látja, az intézkedéssel politikai célok is megvalósulnak: így még több, gyengébben teljesítő diákot terelhetnek a szakképzésbe. Emellett elfogadhatatlannak tartja, hogy az enyhe értelmi fogyatékos gyerekekkel szakképesítés nélküli tanárok is foglalkozhassanak.

A CKP korábban felhívta a figyelmet, mindez több tízezer "gyermekáldozattal" jár majd. A módosítások derékba törik a gyerekek sikeres tanulói karrierjét, hiszen azokat is hátrányba hozzák, akik bár a legtöbb tárgyból kiválóan teljesítenek, valamelyik tantárgy esetében nem fejlődnek az elvártak szerint (például enyhe diszgráfiájuk miatt lassabban tanulnak meg folyamatosan írni). Ha nem kaphatnak felmentést, megbuktathatják őket, holott a fejlődési nehézségek türelemmel és megfelelő fejlesztéssel idővel leküzdhetőek lennének. A CKP szerint a komplex szakmai segítség biztosítása helyett - vélhetően forrásmegtakarítás miatt is - a kormány letagadja a gyermekek sokféle, az életükre döntő hatással bíró szükségleteit, és a saját felelősség mentesítését a jogszabályi környezet átrendezésével kívánja megoldani.

Rövidebb póráz az oktatási ombudsmannak

A törvénymódosításban az oktatási jogok biztosának működésére vonatkozó változásokat is eszközöltek. A köznevelési törvény kiegészült például azzal a bekezdéssel, hogy a biztos közvetlenül az oktatásért felelős miniszternek, tehát Balog Zoltánnak tartozik felelősséggel, illetve "nem járhat el olyan ügyben, amelyben tőle pártatlan magatartás tanúsítása nem elvárható". Ha ilyen körülmény felmerül, azt köteles haladéktalanul jelezni a miniszternek.

Mint ismert, Aáry-Tamás Lajos oktatási ombudsman korábban többször kritizálta a kormány oktatási intézkedéseit, a botrányos szakgimnáziumi érettségik ügyében is a diákok mellé állt.

Kapcsolódó

Forrás:
http://index.hu/belfold/2017/06/01/gyerekek_felmentes_taigetosz_diszlexia/

2018-tól a korábbiakkal ellentétben például diszkalkulia, diszlexia enyhébb formáinál is osztályozni fogják a gyerekeket minden tárgyból.

112 igen, 56 nem szavazattal elfogadott jogszabályról Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke azt mondta a Népszavának, hogy a felmentés megvonása "totális pedagógiai baklövés". „A tanulási nehézségekkel küzdő gyerekeknek nem azért vannak nehézségeik, mert nem akarnak tanulni, de az indoklásában az olvasható, a kormány ettől a lépéstől reméli, hogy a diákok, a szülők és a pedagógusok motiváltabbak lesznek a nehézségek leküzdése érdekében”.

A Civil Közoktatási Platform szerint mindez több tízezer gyerek sikeres tanulói karrierjét veszélyezteti, „hiszen azokat is hátrányba hozzák, akik bár a legtöbb tárgyból kiválóan teljesítenek, valamelyik tantárgy esetében nem fejlődnek az elvártak szerint (például enyhe diszgráfiájuk miatt lassabban tanulnak meg folyamatosan írni). Ha nem kaphatnak felmentést, megbuktathatják őket, holott a fejlődési nehézségek türelemmel és megfelelő fejlesztéssel idővel leküzdhetőek lennének”.

Továbbá a törvénymódosítás arra is lehetőséget teremt, hogy ha nincs szakember elérhető közelségben, ne csak gyógypedagógusok, hanem szakképesítés nélküli pedagógusok is foglalkozhassanak enyhén értelmi fogyatékos gyermekekkel, írja a Népszava.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma a törvényről korábban egyeztetést kezdeményezett a civilekkel, de nem vettek figyelembe szinte semmilyen ajánlást, a módosítót lényegében változtatás nélkül elfogadták, írja a lap. Mendrey szerint a politikai cél, hogy így még több, gyengébben teljesítő diákot tereljenek a szakképzésbe:

http://index.hu/tudomany/2017/02/28/az_iskolaigazgato_ma_nem_tobb_a_helyi_ikv_vezetojenel/

A köznevelési törvény szerint viszont akár a szomszéd néni is fejlesztheti a gyerekeket. Az Abcúg cikke:

http://abcug.hu/diszlexias-gyerek-nincs-csak-hulye-es-lusta/

Címkék: civil közoktatási platform ckp diszkalkulia diszlexia köznevelési törvény nevelés oktatás ombudsman sajátos nevelési igényű gyerek sni

Kapcsolódó hírek:

Hamarosan elkészül a belváros akadálymentességi térképe - Az OpenStreetMap 10 éves születésnapi bulija

A gödi Topház bentlakóinak mindennapjaiból

Az Alapvető Jogok Biztosa Hivatalának közleménye - Az ombudsman a vak és gyengén látó emberek egyenlő közlekedési esélyeiért

Az ombudsman a fogyatékos emberek foglalkoztatásának jogszabályi korlátairól

Kommentáld!

Hozzászólások

M Imre üzente 5 hónapja

Mit tehetünk az SNI-s tanulók oktatási hozzáférésének javításáért?

2024. június 30., vasárnap, 09:30–15:00,
Budapest, VII ker., Rákóczi út 14.

A rendezvény ingyenes, de regisztrációt kérünk június 29. 12.00 óráig!
https://www.cka.hu/egyszergyerek-regisztracio-jun30/

Június 2.-i találkozónk után ismét várunk szeretettel minden érdeklődő szülőt, pedagógust, szakértőt, segítőt, érdekvédelmi szervezetek képviselőit ismerkedős beszélgetésünkre Budapesten.

Célunk, hogy olyan szervezetek képviselőit és érintetteket hozzuk össze, akik elkötelezettek a sajátos nevelési igényű gyermekek megfelelő iskolai környezetének kialakítása mellett.

Olyan nyitott, befogadó és támogató oktatási közeget szeretnénk teremteni, amely képes biztonságot nyújtani az SNI-s tanulóknak, ahová örömmel tartoznak.
Az esemény lehetőséget nyújt arra, hogy bemutasd jelenleg futó projektjeidet és ötleteidet, s arra is alkalmat teremt, hogy megtaláljuk a közös, együttműködési pontokat.

Közös erőfeszítésre van szükség ahhoz, hogy valóban érezhető változásokat érjünk el a támogatásra szoruló tanulók oktatásában. Bízunk benne, hogy a jövőben rendszeresen találkozunk és együtt dolgozunk azért, hogy minden gyereknek lehetősége legyen a fejlődésre és a sikeres tanulásra.

Tervezett program:
9.30- Gyülekező, regisztráció
10.00- Köszöntés, napirend
10.10- Nyitókör - Miért vagyok itt, mit várok a mai naptól?
11.00- Két csoportban munka: szülői oldal, szakemberi oldal. Mire lenne szükség az oktatáshoz való egyenlő hozzáféréshez a tantermekben, hogy megvalósuljon és mindenki jól érezze magát a valódi szükségletek alapján. Jó gyakorlat csírák gyűjtése.
11.45- Ebédszünet
12.45- Plenáris - csoportmunkák közös megbeszélése
13.15- Szülői-pedagógusi együttműködés akadályai, lehetőségei
14.00- Szünet
14.15- Összefoglaló, következő lépések

Az eseményt a CKA oktatási munkacsoportja, a TASZ, az AutiSprektum Egyesület, a Mozaik - Egyesület az autizmussal élő emberekért és a Szülői referensi hálózat szervezi.
https://www.facebook.com/events/975747454558555/

Válasz

M Imre üzente 10 hónapja

Hiába tízszereződött meg az autizmussal diagnosztizált diákok száma, csak minden negyedik középiskola fogadja őket

A nyolcadikos Eszter idén felvételizik a középiskolába, autistaként azonban több mint harminc helyi iskola közül hivatalosan mindössze két iskolába jelentkezhet.

2005 óta csaknem megtízszereződött Magyarországon az autizmussal diagnosztizált tanulók száma, a sajátos nevelési igényű (SNI) gyerekeké pedig százezerre nőtt. Hiába kapja meg azonban egyre több gyerek az SNI kódot, mégis nehezen érvényesülnek az iskolában.

30 helyett 2 középiskola

Nagyon nehéz középiskolát találniuk, hiszen – például az autistákra leszűkítve – csak minden negyedik iskola fogad ilyen tanulókat, 1125 intézményből mindössze 284 veszi fel őket. Ezzel a helyzettel szembesült a kilencedik osztályba készülő Eszter is, akivel az elmúlt hónapokban több középiskola is tudatta, hogy nem látják szívesen.
https://eduline.hu/kozoktatas/20240207_SNI_sajatos_nevelesi_igeny_kozepiskolai_felveteli_jelentkezes_autizmus

A KIFIR tanulmányi terület, felvételi tájékoztató és írásbeli vizsgahelyszín keresőben megtaláljátok, hogy melyik iskola fogad sajátos nevelési igényű tanulókat.
https://kifir2.kir.hu/TTJegyzekKereso/
___

Súlyos gyógypedagógus-hiánnyal küzdenek az iskolák

-- "A pedagógiai szakszolgálat határozata szerint az SNI-s gyerekek jogosultak fejlesztő foglalkozásokra, hogy ki hányszor, azt egyénileg határozzák meg. Az már más kérdés, hogy ebből a kijelölt iskola mennyit tud biztosítani. Eszternek pl. heti kettő jár, amiből heti egyet kap meg"

– mondta az édesanya, aki szerint már ennek is örülhetnek, mert másoktól azt hallotta, hogy a legtöbb gyereknél egyáltalán nem tudják biztosítani, és magánúton kell hordani őket a foglalkozásokra, ami nem két fillér.

A Pedagógusok Szakszervezete szerint legalább 14-15 ezer gyógypedagógusra lenne szükség az országban, viszont a tavaly májusi adatok alapján van olyan megye, ahol egy sajátos nevelési igényű gyerekre mindössze 0,08 gyógypedagógus jut, holott a tanulóknak joguk van hozzá, hogy megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljenek, ez viszont a hatalmas gyógypedagógus-hiány miatt gyakran nem valósul meg.

Egy kis odafigyelés

Eszter egyébként egy nagyon szorgalmas lány, aminek meg is lett az eredménye, hiszen a vártnál jobban sikerült a felvételije. Sokat jelentett, hogy egy olyan iskolában töltötte ki a feladatlapokat, ahol kicsit kisebb volt a létszám, és kifejezetten odafigyeltek rá. 77 pontot ért el az írásbelin, így nagy eséllyel bekerül az álomiskolájába.
https://eduline.hu/kozoktatas/20240207_SNI_sajatos_nevelesi_igeny_kozepiskolai_felveteli_jelentkezes_autizmus

Ebben a cikkünkben megnézhetitek, hogy milyen eredmények születtek a legjobb gimnáziumokban:
https://eduline.hu/erettsegi_felveteli/20240205_Kozepiskolai_felveteli_eredmenyek_2024
___

Az iskola és a bambusz irányítótorony

Mi van, ha az iskola valójában már régóta nem a tanulás színhelye, hanem csak egy kargó-kultusz?

A kargó-kultuszok a második világháború után terjedtek el Óceánia egyes szigetein. A háború alatt a helybeli törzsek isteni adományként tekintettek az amerikaiak által ledobott ellátmányra, gyógyszert, élelmiszert, fegyvereket dobtak le a csapataiknak, nem mindig nagy pontossággal, így nem egyszer az őslakosok kezébe jutott az értékes rakomány. A háború befejeztével viszont elmentek a katonák és megszűnt az égből érkező áldás is, a helyiek pedig megpróbálták megidézni a hadsereget, amitől a sok jót kapták. Bambuszból, pálmalevelekből repülőgépeket, kifutópályát és irányító-tornyot építettek, fel és alá masíroztak a vállukon fából faragott puskával, remélve, hogy ettől majd visszatér újra az égi rakomány. Tulajdonképpen annyi történt, hogy egy változó világban, nem értve a dolgok valódi okait, a külsőségekhez ragaszkodva, azok imitálásával próbálták meg elérni, amit akartak. Hamis ok-okozati összefüggéseket feltételezve igyekeztek az életüket jobbá tenni. Ahogyan ezt tulajdonképpen az oktatási rendszerünk is teszi.
http://netpolgar.network.hu/blog/netpolgar_avagy_digitalis_irastudo_klub_hirei/az-iskola-es-a-bambusz-iranyitotorony

Előzmény

Válasz

M Imre üzente 1 éve

Párhuzamos valóságok: SNI-s gyerekkel a magyar közoktatásban

A sajátos nevelési igényű diákok oktatásával ma ugyanaz a helyzet, mint az oktatás egészével: papíron minden rendben. A valóságban viszont diákok ezrei nem jutnak hozzá a speciális ellátáshoz, amire szükségük volna ahhoz, hogy felnőve esélyük legyen dolgozó és adót fizető állampolgárként teljes életet élni.

A magyar közoktatás mélyülő válsága

-- különösen súlyosan érinti azokat a diákokat és családjaikat, akiknek az átlagosnál több segítségre és/vagy speciális pedagógiai módszerekre volna szükségük

-- ahhoz, hogy teljesíteni tudják az oktatás alapvető követelményeit. Vagy ahhoz, hogy ki tudják bontakoztatni átlag feletti, különleges tehetségüket.

Ha az ember beleolvas a fentebb hivatkozott SNI információs füzetbe
https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/kozoktatas/pok/Pecs/2022/SNI_informacios_fuzet_2022_februar.pdf
vagy a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásáról szóló irányelvekbe, mely az Oktatási Hivatal honlapjáról szintén letölthető,
https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/kozoktatas/kerettanterv/SNI_iranyelvek.docx
akkor azt látja, hogy

-- az oktatásirányítás látszólag magáévá teszi azokat az irányelveket, amelyek a modern demokráciák többségében, így az EU-ban is iránymutatásként szolgálnak.

Mindkét dokumentum explicite kimondja, hogy a sajátos nevelési igényű diákoknak is joguk van megkapni azt az oktatást, ami az igényeiknek megfelelő. Az is megfogalmazódik, hogy ideális út az inklúzió, vagyis az, amikor nemcsak megtűri a többségi intézmény a sajátos nevelési igényű tanulókat, elvárva tőlük, hogy ne lógjanak ki a sorból, hanem tudomásul veszi, sőt erősségnek tekinti, hogy mindenki más, és hogy a „normális” mint olyan nem létezik.

A gond csak az, hogy az oktatásirányítás a szép szavak dokumentumba foglalásával a maga részéről le is tudja a kérdést. Pénzt már nem rendel hozzá, márpedig a sajátos nevelési igényű diákok ellátása igen drága mulatság. Ezeknek a gyerekeknek a tanítása jóval több szakembert és eszközt igényel, mint az átlagos fejlődésű gyerekeké, ahol szintén példátlan munkaerőhiánnyal küzdenek az intézmények.

Amikor arról szólnak a hírek, hogy ezrek végzik el az általános iskolát anélkül, hogy láttak volna közelről fizikatanárt, luxushisztinek tűnhet azon siránkozni, hogy nincs elég pedagógiai asszisztens a „fogyik” mellé. Csakhogy míg az egyik gyerekből fizikatanár híján nem lesz Nobel-díjas fizikus, addig a másik megfelelő asszisztencia híján akár komolyan meg is sérülhet, vagy ha már elmúlt 16 éves, és eltanácsolják, mielőtt megsérülne, teljesen eleshet a tanulás lehetőségétől. Miközben megfelelő körülmények között mindkettejükből teljes értékű, elégedett állampolgár is lehetne.

-- Az SNI-s diákok megfelelő oktatása irgalmatlanul drága, mégsem luxus. Az SNI-s diákok megfelelő oktatása ugyanúgy nemzetgazdasági érdek, ahogyan a nem SNI-s diákoké.

Egy Nobel-díjas fizikus hosszú távon nemcsak presztízst jelent az országnak, hanem sok pénzt is. Ahogyan az is, ha egy eltérően fejlődő diákból nem segélyeken tengődő, az adófizetők pénzéből eltartott felnőtt, hanem a lehetőségeihez mérten dolgozó, adófizető állampolgár válik.

Jelenleg azonban a magyar oktatásirányítás közönye és inkompetenciája miatt sok ezer gyerek és kamasz számára válik egyre elérhetetlenebbé a második opció, ez pedig komoly terhet helyez a családjaikra és a társadalom egészére egyaránt.
https://www.szavon.hu/2023/10/25/parhuzamos-valosagok-sni-s-gyerekkel-a-magyar-kozoktatasban/