Hiába tízszereződött meg az autizmussal diagnosztizált diákok száma, csak minden negyedik középiskola fogadja őket

A nyolcadikos Eszter idén felvételizik a középiskolába, autistaként azonban több mint harminc helyi iskola közül hivatalosan mindössze két iskolába jelentkezhet.

2005 óta csaknem megtízszereződött Magyarországon az autizmussal diagnosztizált tanulók száma, a sajátos nevelési igényű (SNI) gyerekeké pedig százezerre nőtt. Hiába kapja meg azonban egyre több gyerek az SNI kódot, mégis nehezen érvényesülnek az iskolában.

30 helyett 2 középiskola

Nagyon nehéz középiskolát találniuk, hiszen – például az autistákra leszűkítve – csak minden negyedik iskola fogad ilyen tanulókat, 1125 intézményből mindössze 284 veszi fel őket. Ezzel a helyzettel szembesült a kilencedik osztályba készülő Eszter is, akivel az elmúlt hónapokban több középiskola is tudatta, hogy nem látják szívesen.
https://eduline.hu/kozoktatas/20240207_SNI_sajatos_nevelesi_igeny_kozepiskolai_felveteli_jelentkezes_autizmus

A KIFIR tanulmányi terület, felvételi tájékoztató és írásbeli vizsgahelyszín keresőben megtaláljátok, hogy melyik iskola fogad sajátos nevelési igényű tanulókat.
https://kifir2.kir.hu/TTJegyzekKereso/
___

Súlyos gyógypedagógus-hiánnyal küzdenek az iskolák

-- "A pedagógiai szakszolgálat határozata szerint az SNI-s gyerekek jogosultak fejlesztő foglalkozásokra, hogy ki hányszor, azt egyénileg határozzák meg. Az már más kérdés, hogy ebből a kijelölt iskola mennyit tud biztosítani. Eszternek pl. heti kettő jár, amiből heti egyet kap meg"

– mondta az édesanya, aki szerint már ennek is örülhetnek, mert másoktól azt hallotta, hogy a legtöbb gyereknél egyáltalán nem tudják biztosítani, és magánúton kell hordani őket a foglalkozásokra, ami nem két fillér.

A Pedagógusok Szakszervezete szerint legalább 14-15 ezer gyógypedagógusra lenne szükség az országban, viszont a tavaly májusi adatok alapján van olyan megye, ahol egy sajátos nevelési igényű gyerekre mindössze 0,08 gyógypedagógus jut, holott a tanulóknak joguk van hozzá, hogy megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljenek, ez viszont a hatalmas gyógypedagógus-hiány miatt gyakran nem valósul meg.

Egy kis odafigyelés

Eszter egyébként egy nagyon szorgalmas lány, aminek meg is lett az eredménye, hiszen a vártnál jobban sikerült a felvételije. Sokat jelentett, hogy egy olyan iskolában töltötte ki a feladatlapokat, ahol kicsit kisebb volt a létszám, és kifejezetten odafigyeltek rá. 77 pontot ért el az írásbelin, így nagy eséllyel bekerül az álomiskolájába.
https://eduline.hu/kozoktatas/20240207_SNI_sajatos_nevelesi_igeny_kozepiskolai_felveteli_jelentkezes_autizmus

Ebben a cikkünkben megnézhetitek, hogy milyen eredmények születtek a legjobb gimnáziumokban:
https://eduline.hu/erettsegi_felveteli/20240205_Kozepiskolai_felveteli_eredmenyek_2024
___

Az iskola és a bambusz irányítótorony

Mi van, ha az iskola valójában már régóta nem a tanulás színhelye, hanem csak egy kargó-kultusz?

A kargó-kultuszok a második világháború után terjedtek el Óceánia egyes szigetein. A háború alatt a helybeli törzsek isteni adományként tekintettek az amerikaiak által ledobott ellátmányra, gyógyszert, élelmiszert, fegyvereket dobtak le a csapataiknak, nem mindig nagy pontossággal, így nem egyszer az őslakosok kezébe jutott az értékes rakomány. A háború befejeztével viszont elmentek a katonák és megszűnt az égből érkező áldás is, a helyiek pedig megpróbálták megidézni a hadsereget, amitől a sok jót kapták. Bambuszból, pálmalevelekből repülőgépeket, kifutópályát és irányító-tornyot építettek, fel és alá masíroztak a vállukon fából faragott puskával, remélve, hogy ettől majd visszatér újra az égi rakomány. Tulajdonképpen annyi történt, hogy egy változó világban, nem értve a dolgok valódi okait, a külsőségekhez ragaszkodva, azok imitálásával próbálták meg elérni, amit akartak. Hamis ok-okozati összefüggéseket feltételezve igyekeztek az életüket jobbá tenni. Ahogyan ezt tulajdonképpen az oktatási rendszerünk is teszi.
http://netpolgar.network.hu/blog/netpolgar_avagy_digitalis_irastudo_klub_hirei/az-iskola-es-a-bambusz-iranyitotorony

Előzmény

Válasz

Párhuzamos valóságok: SNI-s gyerekkel a magyar közoktatásban

A sajátos nevelési igényű diákok oktatásával ma ugyanaz a helyzet, mint az oktatás egészével: papíron minden rendben. A valóságban viszont diákok ezrei nem jutnak hozzá a speciális ellátáshoz, amire szükségük volna ahhoz, hogy felnőve esélyük legyen dolgozó és adót fizető állampolgárként teljes életet élni.

A magyar közoktatás mélyülő válsága

-- különösen súlyosan érinti azokat a diákokat és családjaikat, akiknek az átlagosnál több segítségre és/vagy speciális pedagógiai módszerekre volna szükségük

-- ahhoz, hogy teljesíteni tudják az oktatás alapvető követelményeit. Vagy ahhoz, hogy ki tudják bontakoztatni átlag feletti, különleges tehetségüket.

Ha az ember beleolvas a fentebb hivatkozott SNI információs füzetbe
https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/kozoktatas/pok/Pecs/2022/SNI_informacios_fuzet_2022_februar.pdf
vagy a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásáról szóló irányelvekbe, mely az Oktatási Hivatal honlapjáról szintén letölthető,
https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/kozoktatas/kerettanterv/SNI_iranyelvek.docx
akkor azt látja, hogy

-- az oktatásirányítás látszólag magáévá teszi azokat az irányelveket, amelyek a modern demokráciák többségében, így az EU-ban is iránymutatásként szolgálnak.

Mindkét dokumentum explicite kimondja, hogy a sajátos nevelési igényű diákoknak is joguk van megkapni azt az oktatást, ami az igényeiknek megfelelő. Az is megfogalmazódik, hogy ideális út az inklúzió, vagyis az, amikor nemcsak megtűri a többségi intézmény a sajátos nevelési igényű tanulókat, elvárva tőlük, hogy ne lógjanak ki a sorból, hanem tudomásul veszi, sőt erősségnek tekinti, hogy mindenki más, és hogy a „normális” mint olyan nem létezik.

A gond csak az, hogy az oktatásirányítás a szép szavak dokumentumba foglalásával a maga részéről le is tudja a kérdést. Pénzt már nem rendel hozzá, márpedig a sajátos nevelési igényű diákok ellátása igen drága mulatság. Ezeknek a gyerekeknek a tanítása jóval több szakembert és eszközt igényel, mint az átlagos fejlődésű gyerekeké, ahol szintén példátlan munkaerőhiánnyal küzdenek az intézmények.

Amikor arról szólnak a hírek, hogy ezrek végzik el az általános iskolát anélkül, hogy láttak volna közelről fizikatanárt, luxushisztinek tűnhet azon siránkozni, hogy nincs elég pedagógiai asszisztens a „fogyik” mellé. Csakhogy míg az egyik gyerekből fizikatanár híján nem lesz Nobel-díjas fizikus, addig a másik megfelelő asszisztencia híján akár komolyan meg is sérülhet, vagy ha már elmúlt 16 éves, és eltanácsolják, mielőtt megsérülne, teljesen eleshet a tanulás lehetőségétől. Miközben megfelelő körülmények között mindkettejükből teljes értékű, elégedett állampolgár is lehetne.

-- Az SNI-s diákok megfelelő oktatása irgalmatlanul drága, mégsem luxus. Az SNI-s diákok megfelelő oktatása ugyanúgy nemzetgazdasági érdek, ahogyan a nem SNI-s diákoké.

Egy Nobel-díjas fizikus hosszú távon nemcsak presztízst jelent az országnak, hanem sok pénzt is. Ahogyan az is, ha egy eltérően fejlődő diákból nem segélyeken tengődő, az adófizetők pénzéből eltartott felnőtt, hanem a lehetőségeihez mérten dolgozó, adófizető állampolgár válik.

Jelenleg azonban a magyar oktatásirányítás közönye és inkompetenciája miatt sok ezer gyerek és kamasz számára válik egyre elérhetetlenebbé a második opció, ez pedig komoly terhet helyez a családjaikra és a társadalom egészére egyaránt.
https://www.szavon.hu/2023/10/25/parhuzamos-valosagok-sni-s-gyerekkel-a-magyar-kozoktatasban/

Válasz