Jogszabály ösztönzi a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását


Több pénzt kell fizetnie jövőre annak a munkáltatónak, aki nem alkalmaz megváltozott munkaképességű dolgozót. Azt várják, hogy így könnyebb lesz nekik elhelyezkedniük, mert a hazai adatok messze elmaradnak az európai uniós átlagtól.



Hallgassa meg! A Krónika által megkérdezett munkakereső hét éve lett rokkant, szív, érrendszeri valamint gerincproblémákkal. Csősz Erika évek óta keres állást megváltozott munkaképességűként. Havonta 20-25 helyre elküldi az életrajzát, de az esetek többségében még válasz sem érkezik. Pedig időközben szociális munkás diplomát is szerzett.

Magyarországon alig minden tizedik megváltozott munkaképességű ember dolgozik, ez messze elmarad a harminc-negyven százalékos uniós átlagtól. Pedig a húsz főnél több embert foglalkoztató cégeknek fizetniük kell, ha nem alkalmaznak legalább öt százalékban ilyen munkavállalókat. A fizetendő összeg, az úgynevezett rehabilitációs hozzájárulás január elsejétől az eddigi ötszörösére, évi 964 ezer forintra nő. Ha egy cégnek például az előírtnál öttel kevesebb megváltozott munkaképességű dolgozója van, az már csaknem ötmilliós pluszköltséget jelent januártól. A Pénzügyminisztérium szerint a módosítással javulhatnak a foglalkoztatási adatok.

Hegedűs Lajos, a Mozgáskorlátozottak Országos Egyesületének elnöke azt mondja, az álláskereső portáljukon már most érzik a változásokat, sokkal élénkebb az érdeklődés a munkáltatók részéről. Most szinte naponta érkeznek megkeresések, hogy alkalmaznának embereket. Ez nyilvánvalóan arra fogja ösztönözni a vállalatokat, hogyha egyszer közel a minimálbér és járulékaival azonos rehabilitációs hozzájárulást kell kifizetni, akkor inkább foglalkoztassanak megváltozott munkaképességűeket, mert értéket kapnak a foglalkoztatásból.

Aggódik ugyanakkor a Magyar Agrárkamara. Főként az amúgy is veszteséges állattenyésztésben okozhat nehézséget az emelés, itt a munka típusa miatt nem tudnak megváltozott munkaképességűeket alkalmazni - mondja Téli Róbert, a kamara főosztályvezetője. Azt mondja, egy közepes szarvasmarhatartó telep esetében két-hárommillió forint összegű plusz költséget jelent egy évben.

A megváltozott munkaképességűek többsége a civil szervezeteknél tud elhelyezkedni, de még a versenyszférában is jobb a helyzet ebből a szempontból, mint az állami és önkormányzati cégeknél - derül ki a Mozgáskorlátozottak Országos Szövetségének adataiból.