http://www.piacesprofit.hu/kkv_cegblog/meg-jobban-megeri-a-megvaltozott-munkakepesseg/
2017. február 09. | piacesprofit.hu

Jelentősen, 19 százalékkal nőtt idén a rehabilitációs hozzájárulás mértéke, a jogosultság idei kiterjesztésével pedig akár megduplázódhat azoknak a megváltozott munkaképességű személyeknek a köre, akik rehabilitációs kártyával rendelkeznek. E két intézkedés önmagában is igen erős ösztönzést jelent arra, hogy a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási aránya az idei évben meghaladja a 30 százalékot.

A munkáltatók számára a legnagyobb anyagi ösztönzést megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatására hosszú évek óta a rehabilitációs hozzájárulás jelenti. Ha ugyanis egy 25 fősnél nagyobb létszámmal működő társaság a teljes munkaerő-állományának legalább 5 százalékát nem tölti fel megváltozott munkaképességű munkatársakkal, a hiányzó létszám után munkavállalónként rehabilitációs hozzájárulást kell fizetnie. Ez az összeg a tavalyi 964 500 forintról idén évi 1 147 500 forintra (a minimálbér kilencszeresére) emelkedett, ami 19 százalékos munkáltatói tehernövekedést jelent.

„Az intézkedés hatására idén várhatóan tovább csökken azoknak a pozícióknak a száma, amelyek esetében a munkáltatók megváltozott munkaképességűek alkalmazása helyett inkább a hozzájárulást fizetik be – mondta Balog Lajos, a Trenkwalder Rehabilitációs üzletágának vezetője. – Tíz éve ez az érték még csaknem elérte a 90 ezer főt, idén akár 60 ezer alá is csökkenhet.”

Az álláshelyek betöltését az is ösztönözheti, hogy egy törvénymódosítás nyomán rehabilitációs kártyára – a korábbi körön felül – immár azok is jogosultak, akiknek a rehabilitációja nem javasolt (B2 és C2 minősítési csoport). A rehabilitációs kártyával rendelkező személyek foglalkoztatása mentesíti a foglalkoztatót a szociális hozzájárulási adó befizetésétől. A kedvezményesen foglalkoztatható személyek körének jelentős bővülése növeli az esélyét annak, hogy a munkaadók betöltetlen álláshelyeikre a megváltozott munkaképességűek köréből találjanak megfelelő jelöltet.

„Az egyre szélesebb körben jelentkező munkaerőhiány önmagában is segíti a megváltozott munkaképességűek elhelyezkedését:
http://www.piacesprofit.hu/kkv_cegblog/nekik-aldas-a-munkaerohiany/
egyre több munkáltató tapasztalja, hogy megfelelő kiválasztási folyamatok nyomán
http://www.piacesprofit.hu/kkv_cegblog/specialis-szempontok-megvaltozott-munkakepessegu-munkavallalok-kivalasztasahoz/
ez a kör is kiválóan alkalmas teljes értékű munka elvégzésére. Ezért arra számítunk, hogy a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási aránya idén meghaladja a 30 százalékot, ami azonban még mindig elmarad az EU 50 százalék körüli értékétől” – tette hozzá a Trenkwalder szakértője.

Kedvező fejlemény, hogy az egyszerűbb fizikai munkakörök mellett egyre több diplomás pozíciót is meghirdetnek a megváltozott munkaképességűek számára. Továbbra is probléma ugyanakkor, hogy a foglalkoztatás aránya országrészenként erős különbségeket mutat: míg ez az érték Nyugat-Magyarországon és Budapesten igen magas, addig Dél-Dunántúlon, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében és az Alföld keleti és déli részén továbbra is jelentős számú megváltozott munkaképességű álláskereső található.

:::::

Nekik áldás a munkaerőhiány
http://www.piacesprofit.hu/kkv_cegblog/nekik-aldas-a-munkaerohiany/
2016. augusztus 04. | piacesprofit.hu

Az öt évvel ezelőtti 18 százalékról idén már becslések szerint akár 30 százalék közelébe is emelkedhet idén a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási aránya. Mindez az elmúlt évek következetes foglalkoztatáspolitikai lépésein túl annak is köszönhető, hogy immár az egész országban, egyre több szakmában komoly munkaerőhiány tapasztalható.

A jelentős fejlődés több kapcsolódó adat alakulásán is jól tükröződik. Tanúsítvány és akkreditáció keretein belül 2011-ben 43 ezer főt foglalkoztattak, míg 2015-re ez a létszám már elérte a 78 ezret. A rehabilitációs kártyát, amely két éven keresztül mentesít a szociális hozzájárulási adó fizetésétől, 2012-es bevezetésekor még csupán 6400-an vették igénybe, ugyanakkor 2014-ben 20 ezer, míg tavaly már több mint 30 ezer fő támogatására használták fel.

„A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának élénkítését tovább segítette egy idén májustól hatályos változtatás is, mely a rehabilitációs ellátottak foglalkoztatásánál eltörölte az eddigi heti 20 órás időkorlátot: ezentúl a jelenleg hatályos havi 166 500 forintos kereseti korlátig akár teljes munkaidőben is dolgozhatnak” – tette hozzá Balog Lajos, a Trenkwalder Rehabilitációs üzletágának vezetője. „E módosítás hatásáról egyelőre csak saját adatok állnak rendelkezésünkre: a Trenkwalder állományában dolgozó megváltozott munkaképességű munkatársak közel fele jelezte igényét arra, hogy növelné eddigi munkaidejét.”

A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási rátájának erőteljes emelkedését nem csupán a munkába lépő rokkantak számának növekedése okozza, hanem az a tény is, hogy évről évre jelentősen esik vissza a megváltozott munkaképességűnek minősített emberek száma. E kategóriában az utánpótlást az új rokkantak jelentik, akiknek a száma az elmúlt években megfeleződött: míg 2010-ben csaknem 70 ezer ember kapott újonnan megváltozott munkaképességű minősítést, 2014-ben ez a szám már csak 36 ezer volt, és azóta is folyamatosan csökken. Ennek hatására az egészségkárosodás alapján ellátásban részesülők teljes létszáma is jelentősen csökkent: 2010-ben még több mint 555. ezer fő részesült ilyen ellátásban, addig 2015 végére ez a szám 404 ezer főre csökkent.

Megyék szerint továbbra is igen jelentős az eltérés a lakosság létszámához viszonyított arányt illetően: míg Budapesten mindössze az felnőtt lakosság 2,5 százaléka részesül valamilyen rokkantsági ellátásban, addig Tolna, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Békés megyékben ez az arány a 8 százalékot is meghaladja.

A megváltozott munkaképességűek jelenleg 25-30 százalék között található foglalkoztatási rátája jelenleg még jelentősen elmarad az Európai Unió 50 százalék körüli értékétől. (2011: 47%) A legnagyobb arányt Svédországban (66%), Luxemburgban és Finnországban (63-63%) érte el e csoport foglalkoztatási aránya.

A munkaerőhiány újabb ösztönzést jelent a munkáltatók számára is

A munkáltatók számára a legnagyobb anyagi ösztönzést kétségtelenül a rehabilitációs hozzájárulás jelenti. Amennyiben egy 25 fősnél nagyobb létszámmal működő társaság a teljes munkaerő-állományának legalább 5 százalékát megváltozott munkaképességű munkatársakkal tölti fel, nem kell befizetnie a hiányzó létszám után munkavállalónként fizetendő 964 500 forintos éves rehabilitációs hozzájárulást. Míg 2007-ben még közel 90 ezer fő után fizették meg a hozzájárulást, addig tavaly ez a szám már csupán 69 ezer volt.

A javuló foglalkoztatási adatok mellett egyre nagyobb probléma a munkaerőhiány, országos szinten immár százezres nagyságrendű a betöltetlen álláshelyek száma. „Főként az észak-dunántúli és közép-magyarországi régiókban élénkült a munkavállalók érdeklődése a megváltozott munkaképességű csoportok iránt. Egyre több vállalat ébred rá arra, hogy megfelelően kidolgozott, részletes és személyre szabott kiválasztással ezek az emberek is kiválóan alkalmasak teljes értékű munka elvégzésére” – tette hozzá a Trenkwalder szakértője.

:::::

Segít az adókedvezmény, könnyebben dolgozhatnak a megváltozott munkaképességűek
http://www.piacesprofit.hu/kkv_cegblog/segit-az-adokedvezmeny-konnyebben-dolgozhatnak-a-megvaltozott-munkakepesseguek/
2016. április 19. | piacesprofit.hu

A munkaerő-kölcsönzés szabályozásának megváltozásával, az átengedhető adókedvezmény bevezetésével a cégek jobban érdekeltté váltak a speciális helyzetű munkavállalók foglalkoztatásában. A piacon zajló trendeket mégis ellentmondásosnak tartja a megváltozott munkaképességűek nyílt munkaerő-piaci integrálásával foglalkozó RehabJob.

– Az elmúlt időszakban az átengedhető „adókedvezmény” bevezetésének köszönhetően, valamint a rehabilitációs ellátáshoz kapcsolódó 4 órás munkaidőplafon bérplafonra változtatása révén megnövekedtek a megváltozott munkaképességűek elhelyezkedésének esélyei – mondta Dobár Attila, a RehabJob ügyvezető igazgatója.

Az új szabály szerint a kötelező foglalkoztatási szintbe (25 fő felett legalább 5% megváltozott munkaképességű munkavállaló) ott számítódik be a kölcsönzött megváltozott munkaképességű munkavállaló, amelyik cégnél a kölcsönbe adó és a kölcsönbe vevő megegyeznek. Így tehát a kölcsönbe adó „átengedheti” az adott státuszt és a kölcsönbe vevő azt saját magához számíthatja, ezáltal arra a munkavállalóra vonatkozóan nem kell megfizetnie a rehabilitációs hozzájárulást (964.500 Ft / év).

Korábban emellett a rokkantsági ellátás megszüntetéséhez a bérplafon (minimálbér másfélszerese), a rehabilitációs ellátáshoz pedig a munkaidőplafon (napi 4 óra) társult. Most már mindkettő esetében egységesen a bérplafon van hatályban. Vagyis bármennyit dolgozhatnak az érintettek, feltéve, hogy a háromhavi jövedelmük nem több a minimálbér 150 százalékánál.

– Csak bízni tudunk abban, hogy ezek is ellensúlyozzák azt a rossz gyakorlatot, ami a megváltozott munkaképességűeket automatikusan az akkreditált, védett foglalkoztatók irányába orientálja. Meggyőződésem, hogy az ott végzett munka konzerválja a hátrányos helyzetűek negatív megítélését, az alacsony önbecsülést és tovább erősíti a mesterséges és az integrált munkaerőpiac közötti falakat. Abban bízunk, hogy a legújabb szabályozási lépések a nyílt munkaerő-piaci integrációt erősítik, és egyre több megváltozott munkaképességű számára adják meg az önálló munkavégzés büszkeségét és örömét – tette hozzá Dobár Attila. (Erről ld. keretes írásunkat.)

– A befogadás további erősítésére, az elfogadó megítélés támogatására indítjuk el újból a Sorsváltó programunkat, ezt a cégek által megrendelhető, egy napos különleges kezdeményezésünket. A tavaly már sikerrel debütáló program lényege, hogy minél több emberrel tudjuk megosztani a hátrányos helyzet érzését. A játékos keretek ellenére azoknál a cégeknél, ahol a kerekesszékes közlekedést, hétköznapi akadályok leküzdését, a korlátozott látással való tájékozódást, a mindennapi feladatok vakon vagy szimulált látáscsökkenéssel való megoldását modellező programunkat be tudjuk mutatni, lényegesen megnő a megváltozott munkaképességűek befogadásához fűződő érzékenység. A saját életében szinte mindenki rendre említ olyan családtagot, vagy ismerőst, aki akár a mindennapos életvitelében komoly fizikai korlátokkal küzd, mégis nagyon kevesen szeretnék vagy merik kipróbálni valójában mit is jelent az adott helyzetben a mindennapi akadályok leküzdése. A Sorsváltó program mindezt egy munkahelyi környezetbe ülteti át, és ha csak ideiglenesen is, de minden résztvevőt kerekesszékbe ültet vagy fehér botot ad a kezébe” – mondta Markos Ádám, a RehabJob szakmai vezetője. (A szakemberek szerint egyértelműen a mentális akadálymentesítéssel kell kezdeni a befogadó oldalon.
http://www.piacesprofit.hu/kkv_cegblog/mentalis-akadalymentesitessel-kell-kezdeni/)

A RehabJob a Sorsváltó programot a Láthatatlan kiállítással és a mozgássérültek rehabilitációjával foglalkozó MEREKkel közösen szervezi. A programot tetszőleges időszakra bármelyik cég vagy szervezet megrendelheti. A tavalyi tapasztalat szerint a legtöbben egy-egy vállalati nap keretébe illesztik az érzékenyítést szolgáló programot.

:::::


Miben más a fogyatékos munkavállaló? Elkötelezettségben
http://www.piacesprofit.hu/kkv_cegblog/miben-mas-a-fogyatekos-munkavallalo-elkotelezettsegben/
2015. december 03. | Timár Gigi

A cégek egyre nyitottabbak a megváltozott munkaképességű dolgozók alkalmazása iránt, ugyanakkor a témával foglalkozó szakértők szerint az érintettek sokszor "beragadnak" a támogatott munkahelyekre, ami senkinek nem jó. Mindkét oldalon sok a félelem, pedig mindkét félnek megérné a nyitottság.

A legutolsó népszámlálási adatok szerint a fogyatékossággal élők száma Magyarországon meghaladja a 490 ezer főt. A majd félmillió embernek csak körülbelül 16,5%-a, valamivel több, mint 81 ezer fogyatékos ember gazdaságilag aktív, míg a maradék több, mint 400 ezer ember gazdasági értelemben inaktívnak számít. Az ENSZ december 3-át a Fogyatékos Emberek Világnapjává nyilvánította 1992-ben, hogy felhívja a figyelmet a baleset, betegség, katasztrófa következtében fogyatékossá váltak problémáira.

A NAV adatai szerint mintegy 64 ezer olyan, szabad munkahely van, ahol a megváltozott munkaképességű munkavállalók alkalmazása helyett a cégek inkább a rehabilitációs hozzájárulás befizetését választják. Szerencsére azonban ez a trend 2014-re változni látszott, a cégek egyre nyitottabbak ebben a kérdésben.

Idén hatodik alkalommal díjazták a fogyatékosság-barát munkahelyeket.
http://www.piacesprofit.hu/kkv_cegblog/rangot-jelent-a-fogyatekkal-elokre-is-szamitani/

Miközben a nyitottság fokozódik, a cégek nincsenek tudás szempontból felkészülve: nem ismerik a bejelentési kötelezettségeket, félnek az adminisztrációs terhektől, nem tudják, hogyan kell ebben a témában nyilvántartást vezetni, nem igazodnak ki az orvosi papírokon.

Probléma az is, hogy bár egyre nagyobb a kereslet a vállalatok részéről a megváltozott munkaképességű munkavállalók iránt, azonban jelentkezők híján nem tudják betölteni ezeket az állásokat. Dobár Attila, a megváltozott munkaképességűek elhelyezkedését és integrálását segítő RehabJob ügyvezető igazgatója szerint ennek egyik oka, hogy a megváltozott munkaképességűek “bennragadnak” az állásokban, mert a védett foglalkoztatás “gyorsítósáv helyett zsákutcaként” üzemel, ahol a cégek képzőközpont helyett piaci vállalkozásként működnek, miközben elfogytak a piacról a megváltozott munkaképességű munkavállalók. A nyílt munkaerőpiacra való belépést nehezíti az is, hogy a jelöltek félnek az esetleges kudarctól, inkább vállalják a megszokott betanított munkát, sokkal kevesebb pénzért – tette hozzá. A RehabJob ügyvezetője szerint a foglalkoztatók sincsenek felkészítve, hogyan lehetne továbbítani ezeket a munkavállalókat a nyílt munkaerőpiacra.

A megváltozott munkaképességűek hátrányos, kiszolgáltatott helyzetben vannak és úgy gondolják, már annak is örülniük kell, ha a minimálbér feléért, napi négy órában foglalkoztatják őket, pedig volna hely számukra a nyílt munkaerőpiacon – fejtette ki a RehabJob ügyvezetője. Dobár Attila kiemelte: a cégek mintegy 65 milliárd forintot fizetnek be rehabilitációs hozzájárulásként évente, amiből 65 ezer ember helyezkedhetne el a nyílt munkaerőpiacon, sokkal jobb feltételek mellett.

Mi a megváltozott munkaképesség?

A megváltozott munkaképesség jogi hátterével, típusaival és azzal, hogy a megváltozott munkaképességű dolgozók mely területeken alkalmazhatóak, még mindig sok a félreértés. Szakértőnk szerint a legfontosabb, hogy ne dőljünk be az előítéleteteknek. Szakértőnk segít tisztázni az alapokat a témában.
http://www.piacesprofit.hu/kkv_cegblog/ne-doljunk-be-az-eloiteleteknek/

Mit adhat cég számára egy fogyatékos ember?

Ugyanazt, mint bármely másik munkavállaló. A fogyatékos emberek esetében a fogyatékosságuk csak egy tényező, egy állapot. Az ép embereknek is vannak hiányosságaik, ám a munkakereséskor sosem ezekre koncentrálnak, sokkal inkább az erősségekre.

Ugyanígy a fogyatékos emberek esetében sem azt kell figyelembe venni, hogy mit nem tudnak, hanem azt, hogy mit tudnak, milyen területeken bizonyítják szakértelmüket. Hiszen mi lett volna, ha Beethovent nem engedik komponálni, mert elveszítette a hallását, vagy a súlyosan mozgáskorlátozott Stephen Hawking, korunk egyik legnagyobb zsenije nem folytatta volna fizikusi pályafutását betegsége miatt.

Általánosságban elmondható, hogy a fogyatékos emberek színt és új látásmódot visznek a cégek életébe, ráadásul nagyon megbízható munkaerőt képviselnek, hiszen tudják, hogy milyen nehéz fogyatékossággal elhelyezkedni. Kitartásban és akaraterőben pedig példát adhatnak a munkatársaknak, hiszen az élet minden területén nehezített pályán teljesítenek. Lelkesedésük sok munkahelyen fokozza az ép emberek munkakedvét is – írja a Kerülj közelebb honlapja.
http://www.keruljkozelebb.hu/fogyatekos-ember-alkalmazasa

5 tipp a sikeres beilleszkedésért

1. Találjuk meg, kik azok a kulcsszemélyek, akik a cégnél a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának szószólói lehetnek

2. Egyből nem dobhatjuk a munkatársakat mélyvízbe: segítsünk nekik felkészülni a speciális helyzetű munkatársakkal való együttműködésre

3. Ne rontsunk ajtóstul a házba, a fizikai akadálymentesítést csak lépésenként lehet megvalósítani

4. Álljunk rugalmasan a megváltozott munkaképességű munkavállalódhoz, közösen alakítsuk ki az elvárásokat, hogy a rábízott feladatot a lehető leghatékonyabban tudja elvégezni

5. Nincs feloldhatatlan konfliktus, csak kibeszéletlen problémák léteznek – a nyílt kommunikáció vezet egymás megértéséhez