A fogyatékkal élő emberek foglalkoztatása ötvenesztendős múltra tekinthet vissza hazánkban. A második világháború után a vakok kezdeményezték az első vállalatok elindítását. Huszonegy éve már törvény is előírja, hogy az államnak támogatnia kell azokat az üzemeket – az úgynevezett védett szervezeteket –, amelyek munkát adnak megváltozott munkaképességű honfitársainknak. Ma az országban száz ilyen cég működik, amelyek csaknem negyvenezer leszázalékolt embert foglalkoztatnak, elsősorban a könnyűipar területén. A rendszer mostanra az összeomlás szélére került az idén bevezetett kormányzati megszorítások miatt. Az érintetteket képviselő érdekvédelmi szervezetek az utóbbi hónapokban több minisztériumot is megkerestek, számtalan tárgyaláson jelezték problémájukat. Információink szerint a foglalkoztatási, az egészségügyi tárca, valamint az Esélyegyenlőségi Kormányhivatal támogatja, hogy a kabinet vizsgálja felül a fogyatékos munkavállalókat hátrányosan érintő intézkedéseket, ez a kezdeményezés azonban elakadt a Pénzügyminisztérium ellenállása miatt. A csődhullámhoz vezető megszorítás ugyanis a Draskovics-csomaghoz kapcsolódik, eltörlése mintegy tízmilliárd forint többletkiadást jelentene az államkasszának.

Már holnaptól jelentős veszteségeket okoz a fogyatékossággal élőket foglalkoztató vállalatoknak, hogy az idén életbe lépett új áfatörvény körükben is korlátozta az általános forgalmi adó visszaigénylésének lehetőségét – jelentette ki lapunknak Balogh Zoltán, a Védett Szervezetek Országos Szövetségének (VSZOSZ) elnöke. Március 31-e az első negyedéves áfabevallás határideje, most jelentkezik először a cégek kasszájában az a veszteség, amit a törvénymódosítás okoz. A jogszabály úgy rendelkezik, hogy az idei évtől az áfát a védett szervezetek csak a saját árbevétel és a mellé adott állami támogatás arányában igényelhetik vissza az államtól, ami a cégeknek országosan 3,8 milliárd forint bevételkiesést jelent. Egyébként a vállalatok a fogyatékos emberek által készített termékek eladásával évente 30-35 milliárd forintot kasszíroznak, ami mellé 46-49 milliárd forintot tett tavaly a kormányzat. Erre azért van szükség, mert a megváltozott munkaképességű dolgozókat nem lehet kiszolgáltatni a piaci versenynek.

A VSZOSZ az év eleje óta folytatott tárgyalásain elsősorban azt szerette volna elérni, hogy az autópálya-építéshez vagy az agrártermelőkhöz hasonlóan a védett szervezetek esetében is hozzon a parlament egy olyan törvényt, amely felhatalmazza a kormányt arra, hogy e szférát is mentesítse az áfatörvény előírásai alól. Miután ez nem sikerült, a cégek arra kaptak ígéretet, hogy a kabinet a költségvetés tartalékából enyhíti veszteségeiket. Ennek részleteiről azonban mindmáig nem tudni semmit, miközben a foglalkoztatók már e hónaptól bajba kerülnek. Megkezdődhetnek az elbocsátások, mert a dolgozók egy részének nem tudják kifizetni e béreket. Balogh Zoltán szerint érthetetlen, hogy ha a kormány csakugyan pótolni szeretné a körülbelül négymilliárdos kiesést, miért nem terjeszti be a honatyák elé a mindössze néhány sorból álló felhatalmazó törvényt. Ugyanakkor a VSZOSZ egy olyan szakvéleménnyel is rendelkezik, melyben Kecskés László tanszékvezető egyetemi tanár, az európai jogok professzora részletesen bizonyítja: az áfa visszaigénylésének korlátozására a foglalkoztatási támogatásban részesülő cégeknél még az új áfatörvény sem nyújt lehetőséget, következésképpen jogsértő a kabinet által követett gyakorlat. A pénzügyi tárca mégis ragaszkodik ehhez, amire egy nem hivatalos értesülés adhat magyarázatot: eszerint a költségvetés tartalékából később folyósított kompenzációs támogatás csak a felét pótolná a cégeket sújtó veszteségnek. Magyarán: a kormány csak úgy hajlandó segíteni a fogyatékosokon, ha azon 1,5-2 milliárd forintot megspórolhat.

A védett szervezetek sorsát igazán az pecsételheti meg, ha a kormány valóra váltja azt a tervét, hogy az uniós csatlakozásra hivatkozva csaknem harmadára csökkenti a vállalatoknak folyósított bérdotációt. Hegedűs Lajos, a Fogyatékos Emberek Szervezeteinek Tanácsa (FESZT) elnöke szerint az elgondolás hátterében az a brüsszeli rendelkezés áll, mely előírja: a támogatás mértéke az EU tagállamaiban a dolgozóknak juttatott munkabér összegénél nem lehet nagyobb. A FESZT vezetője és a VSZOSZ elnöke egyaránt úgy tudja, hogy az említett jogszabályt egyetlen uniós ország sem tartja be, ráadásul emiatt nem ér szankció senkit sem. Balogh Zoltán tavaly év végén a német védett szervezetek képviselőjével konzultált, aki közölte: a rendelet őket nem érdekli, a fogyatékossággal élőket foglalkoztató munkahelyeket nemzeti kasszából támogatják. Ugyanez a helyzet Ausztriában, a sógoroknál ráadásul a miénknél ötször nagyobb összegű a cégeknek juttatott apanázs. Az unióra általánosan jellemző, hogy az átlagos támogatás mértéke több mint háromszorosa a hazai szintnek. Már csak ebből a szempontból is érthetetlen az érdekvédelmi vezetők szerint a kormány magatartása, ami valamiféle rosszul értelmezett „éltanulóság” miatt feláldozza a sérült emberek munkahelyeit az uniós csatlakozás oltárán.
Azt a VSZOSZ elnöke is elismeri, hogy a védett szervezetek rendszere reformra szorul. Ám az átállás nem megy egyik hónapról a másikra, ahhoz többéves átmeneti időszakra van szükség. Hegedűs Lajos szerint a kormányra most a rövid távú gondolkodás a jellemző, ezért csak az érdekli, hogy ne változzon meg a fogyatékosok foglalkoztatására az idei költségvetésbe betervezett 41 milliárd forintos összeg. A tavalyi kiadások alapján és a minimálbér háromezer forintos emelkedése miatt már a büdzsé tervezésekor tudni lehetett, hogy a támogatás kevés lesz, ehelyett legalább 51 milliárd forintra volna szükség. Balogh Zoltán pedig úgy véli: a tervezett megtakarítás olyan következményekkel jár, amely már rövid távon is nagyobb veszteséget okoz az országnak. Azok a fogyatékkal élő emberek, akik munkát vállalnak, egy év alatt jövedelmüknek köszönhetően legalább 15-20 milliárd forintot fizetnek be az államkasszába. Ráadásul, ha az utcára kerülnek, segélyre szorulnak majd, és a szociális ellátórendszerek ügyfeleivé válnak. Nem beszélve az emberiesség és az esélyegyenlőség sokat hangoztatott szempontjairól, hiszen fogyatékkal élő honfitársaink is hasznos tagjai szeretnének lenni a társadalomnak.

A türelem fogytán, az érintettek körében a cérna már elszakadt. Olyasmi készülődik, amire még nem volt példa Magyarországon: a fogyatékos emberek azért sztrájkolhatnak és demonstrálhatnak majd, hogy munkahelyük megmaradjon. A legfrissebb hírek szerint – ha nem lép a kormány – demonstráció várható, amelynek helyszíne a Kossuth tér lehet. A védett szervezeteknél dolgozók érdekeit a Háziipari és Vendéglátó-ipari Dolgozók Szakszervezete vállalja fel, amely tervbe vette az országos sztrájkbizottság összehívását.

Forrás:

2009. 09. 24. - Gellért, Mercédesz