Jövő kedden nyit a Vakok Kertje. A szövetség munkatársai ma végezték el a szokásos tavaszi rendrakást, hogy április 16-án tisztaság fogadja a kert látássérült vendégeit. Jelentjük: a kerékpár kerekei felfújva, a játékok letörölve, a kis ház kitakarítva. :) Április 16-tól 12:00 és 20:00 óra között használhatják a kertet a látássérült pihenni vágyók és kísérőik október közepéig.
Képleírások a fotóknál.
https://www.facebook.com/photo/?fbid=979457604185558&set=pcb.979458190852166
___

A szövetség folyóirata, a Vakok Világa újabb kerek évfordulóhoz érkezett, a lap idén a 85. évfolyamába lépett. A mostani számban több cikkben is beszámolunk az MVGYOSZ megszépült székházának megnyitójáról, olvashatók az újságban az elhangzott beszédek, valamint képes összeállítást közlünk a felújított Sipeki-villáról és az új szolgáltatóházról.
https://www.mvgyosz.hu/hirek-hu/megjelent-a-vakok-vilaga-85-evfolyamanak-elso-lapszama/
___

Néhány héttel ezelőtt jelent meg a Bodor Tibor Hangoskönyvtár síkírású katalógusa, melyben két kötetbe rendezve találhatóak meg a hangoskönyvek legfontosabb leíró adatai. A katalógusban szerzők szerinti alfabetikus sorrendben követik egymást a hangoskönyvek. Egy-egy műről a következő leíró adatok érhetőek el: szerző, cím, a könyv felolvasója, a könyv terjedelme, műfaja, valamint az elérhető formátumot is jegyzi a katalógus (online, MP3, rádiójáték vagy Braille). Az első kötetben a hangoskönyvtár történetéről, a felolvasókról és a számukra alapított díjról is olvashatnak az érdeklődők. A lapokon megjelenített QR-kódok segítségével pedig gyorsan elérhetőek a témákhoz kapcsolódó háttérinformációk is. A második kötet végén összeállítás található az MVGYOSZ szolgáltatásairól, a székházról és a szövetség szakmai feladatellátásáról. A két kötet együttesen 720 oldal, a kiadvány tagi kedvezményes ára kötetenként 2635 Ft.
https://bolt.mvgyosz.hu/?s=katal%C3%B3gus
___

Szeretettel osztjuk meg követőinkkel a Bodor Tibor Kulturális Egyesület április 7-i önkéntes találkozóján készült fotókat. A verőfényes napsütésben sokan látogattak el az MVGYOSZ székházába, a távolabbi megyékből és külföldről jó páran online csatlakoztak be a megbeszélésre. Csodás napot töltöttünk együtt, s amiből bőven jutott mára: örömteli találkozások, szakmai beszélgetések, meglepetés házi sütemények és egy kis székházlátogatás. Ezúton is köszönjük az önkéntes felolvasók pótolhatatlan munkáját!
https://www.facebook.com/photo/?fbid=976996954431623&set=pcb.976997254431593
___

A vakvezetőkutyák figyelme egyetlen pillanatra sem kalandozhat el munka közben. A kiképzésük során megtanulják, hogy amíg dolgoznak, addig más emberekkel vagy állatokkal találkozva sem zökkenhetnek ki a munkából, hiszen ezzel akár szeretett gazdijuk életét is veszélyeztethetnék. És hogy mikor dolgozik egy vakvezetőkutya? A válasz egyszerű: akkor, amikor hámot látsz rajta!

A videóban Benedek Zoltán és Rylie vakvezetőkutya látható, figyelemelterelő tényezőként pedig Angyal Gábor és vakvezetőkutyája, Radar közreműködött. Ezúton is köszönjük nekik!
https://www.facebook.com/mvgyosz/posts/pfbid031m28uofCCFwp3pHrryghFfntygmeteaWvuHdtHU21vMsFQjgChxiKq7SyrdUQkJyl

Válasz

Mozi vakoknak: „Senkit nem szabad kihagyni ebből az élményből!”
Emlékeztek még a Vakvagányok című filmre? Ez volt Tímár Péter azon alkotása, amit vakokról, vakoknak – na és nekünk, látóknak forgatott. Azóta eltelt 14 év, ám a neves rendezőnek azóta is szívügye, hogy „akadálymentesítse” a filmeket a vakok, gyengénlátók és siketek számára. Tímár Péterrel és munkatársával, Gárdonyi Edittel beszélgettünk.

A Zimmer Feri utolsó forgatási napján egy lövöldözős jelenet közben gumilövedékkel majdnem kilőtték a szemem, a forgatás leállt, engem mentővel vittek a szemklinikára. Az említett jelenet forgatásán olyan helyen álltam, ahol kizárt volt hogy eltaláljon egy gumilövedék, mert előttem volt a kamera az operatőrrel és a kameramannal, tehát valami oka kellett, hogy legyen ennek a balesetnek. Aztán rájöttem: a vakok üzentek nekem, hogy vegyem észre őket, ha már olyan igazán nagy baj nem lett a szememmel. Amikor megszületett bennem az akadálymentesítés ötlete, a film-alámondás technika teljesen ismeretlen műfaj volt, mivel még soha nem készült film vakoknak. 2001-ben elkészítettem a Vakvagányok című filmemet, amely úgy szól a vakokról, hogy azt ők is „látják”. Ekkor készült el a filmtörténet első akadálymentesített filmje. A film levetítése a Vakok Intézetében revelációs hatású volt a célközönség körében, de egyben a módszer letesztelését is elvégeztük vele, mert bebizonyosodott, hogy az alámondásos technikával ugyanúgy élvezi a filmet egy vak, mint a mellette ülő látó. Azt tapasztalom, hogy valamit számított a Vakvagányok is, csak azt sajnálom, hogy egyik tévé sem sugározta, így a 40 ezer mozijegyet váltó nem nagyon tudta megváltoztatni a társadalom masszív tétovaságát a vakokkal szemben. A siketek szerintem többet értek el az elmúlt 15 év alatt, mert van képviseletük a parlamentben. Sajnálom, hogy a vakokat senki sem képviseli, lobbiztam, és lobbizni is fogunk, hogy szülessenek erre megfelelő törvények, például a mozikban sehol nincs audió-narrációs szolgáltatás.

Családháló: Ezért jött létre nyolc éve a Mozgókép Mindenkié Program. Milyen eredményeket értek el eddig?

T.P.: A filmek akadálymentesítése a szívügyem. Az MMP
https://web.archive.org/web/20180520054704/http://ammp.hu/
azután született, hogy megtudtam, hogy a törvény csak a siketeknek kedvezett abban, hogy ezután feliratozni kell a jövőben DVD-n megjelenő magyar játékfilmeket. Feldühített, hogy ebben a törvényben miért nem kötelezik a filmkészítőket, hogy narrációval is lássák el a magyar filmeket vakok számára?! Azóta több kérelmet is elindítottam négy minisztériumba és vagy öt-hat államtitkárságra. 2007 óta eddig csak egy kulturális miniszter adott a saját miniszteri keretéből pénzt, hogy megcsinálhassam egy klasszikus magyar játékfilm akadálymentesítését.
https://csaladhalo.hu/beszelgetesek/mozi-vakoknak-senkit-nem-szabad-kihagyni-ebbol-az-elmenybol/
___

01:15:01 Vakvagányok
https://vimeo.com/919115667
___

Hogyan csináljunk rossz filmet? Tímár Péter tudja

Hirtelen nem tudnék olyan magyar filmes alkotót mondani, akinek egyszerre szerepelt egy munkája egy több évtizedet átfogó kísérleti filmes kiállításon, miközben plakátok hirdetik a fővárosban, hogy a legismertebb filmje alapján megint táncdalest lesz. Ebben a kettősségben már megmutatkozik, hogy mi annyira érdekes Tímár Péterben, aki a karrierjét trükkfilmesként, kísérleti filmek készítőjeként kezdte, majd ezzel a sajátos szemlélettel készítette a nyolcvanas és kilencvenes évek mára közismert vígjátékait: az Egészséges erotika, a nálunk is évfordulós cikkben megénekelt Csapd le, csacsi!, majd a Kádár-korszaki nosztalgiát önkéntelenül bedurrantó Csinibaba.

Somossy elmondta a Telexnek, hogy az alapötlete az volt, hogy a Hogyan csináljunk rossz filmet című könyv alapján készüljön egy olyan film Tímárról, amely bemutatja pályafutásának tapasztalatait, sajátos filmelméletét és a munkamódszerét, és

-- amellyel életműve az őt megillető helyre kerül a magyar film történetében.

Ez a film nem vállalkozik arra, hogy teljeskörűen feldolgozza az életművet, hanem inkább a fontos állomásokkal foglalkozik – mondta a rendező. Az egész estés dokumentumfilm időrendi sorrendben megy végig Tímár karrierjén, szinte kizárólag társalkotók, stábtagok, és néha a rendező megszólalásaival...

A filmet itt lehet megnézni:
https://vimeo.com/919115667

A filmhez készült interjúkból még egy másfél órás extra anyag is készült: harminc videó került fel a YouTube-ra azoknak, akik szeretnének jobban elmélyülni a témában, ezeket itt lehet megnézni. A megszólalók között ott van az Oscar-díjas Deák Kristóf is.
https://www.youtube.com/playlist?list=PL5uQ5vfr8CW8KxrbKkTEYAIlUC_JIEHSe

Válasz

Mi is az a speciális film? Aki eddig még nem találkozott a sérült emberek világával, joggal kérdezheti, mi is az a speciális filmezés. A fogyatékos emberek életében fontos szerepet tölt be a különböző művészetekkel való önkifejezés, lehetőségeik sérültségükből adódó beszűkülése miatt. Az utóbbi évtizedekben ezeket az embereket sok esetben speciális művészeknek, alkotói tevékenységeiket speciális művészeteknek nevezik. Ugyanebből az okfejtésből ered a speciális filmes elnevezés is.

Az értelmi fogyatékos emberek kintről nézve zárt világban élnek, viszont ha mindezt bentről szemléljük, úgy néz ki, mintha kintről nem lennének kíváncsiak a "bentlakókra". Így merült fel bennem a kérdés: valójában akkor ki is a zárkózott?

-- A speciális filmezés egyik nagy érdeme, hogy mára a sérült emberek a szó szoros értelmében is saját kezükbe vették azt az eszközt, amellyel lebontani kívánják ezt a furcsán kétoldalú falat. Ez az eszköz pedig a kamera. Mindez azt bizonyítja, hogy meg akarják mutatni magukat, gondolataikat, nehézségeiket, örömüket és életüket.

Részlet Fábián Gábor: Álmodtam egyet című könyvéből


A Magyar Speciális Mozgókép Egyesület azzal a céllal alakult, hogy az értelmi fogyatékossággal élő emberek életminőségét a mozgókép lehetőségei által javítsa.

Az Egyesület megalakulása egy olyan civil kezdeményezés, amely minden speciális filmes folyamat támogatására irányul, így a már meglévő folyamatokban való részvételt és segítségnyújtást legalább annyira lényeges feladatnak tartja, mint az új lehetőségek és kapcsolatok felkutatását.

Az Egyesület tagjai között egyaránt szerepelnek speciális filmes alkotók, filmes és színházi szakemberek, valamint a szociális ágazatban sok éves szakmai múlttal rendelkező szociális, gyógypedagógus szakemberek.
http://msmke.net/

Válasz

Hasonló videókról szóló hírekért erre a listára érdemes feliratkozni:
http://lev-lista.hu/pub/videoavakoknak

Előzmény

Válasz

Az elmúlt napokban ismét készültek videókról leírások, amelyek elolvashatók az alapítványunk honlapján.
https://www.videoavakoknak.hu/

1. Kötés Alapok 1. – Szemfelszedés

2. Panka kötősulija - Alapok: 10. Fogyasztás I.

3. Staff at WFDB - A Siketvakok Világszövetségének munkatársai

4. WFDB: About us and our Governing bodies - A Siketvakok Világszövetségének szervezete és vezető testülete

5. WFDB's network – A Siketvakok Világszövetségének kapcsolatrendszere

6. WFDB's objectives – A Siketvakok Világszövetségének célkitűzései

7. Szárnyaló pillangók fűzése – Gyöngyfűzés kezdőknek

A videók ezen a linken érhetők el:
https://app.videoforblind.com/latest-videos

Hálásan köszönjük a leírásokat!
Videó a Vakoknak Alapítvány

Válasz

„Ez nem egy játékbaba” – mondták Tamásnak és Kamillának első gyermekük születésénél. Látássérültként rengeteg előítélettel és nehézséggel kell szembenézniük a mindennapokban, ők mégis a jóra koncentrálnak, és mindent megtesznek azért, hogy megmutassák másoknak: vakon is lehet teljes életet élni. A DW Magyar videója a „fehér bot”, vagyis a vakok és gyengén látók világnapjára.
https://www.youtube.com/watch?v=SunZ85bqfCw

Tamás iskolákban tart előadásokat, ahol a gyerekek a Braille-írás mellett a vakok összes segédeszközével megismerkedhetnek, sőt, azt is kipróbálhatják, milyen letakart szemmel, fehér bottal sétálni. A férfi szerint fontos, hogy fiatalon szembesüljenek ilyesmivel a gyerekek, mert minél előbb ismerik meg, annál fogékonyabbak lesznek a másság elfogadására. Tamás és szintén látássérült felesége masszőrként dolgoznak, abban bízva, hogy nemsokára saját masszázsszalont nyithatnak.

Szerintük a jó kommunikáció és a nyitottság a kulcs mindenhez, de ha van rá hajlandóság, még az olyan problémákat is meg lehet oldani, mint az iskolai üzenőfüzet, amelyet ők a hagyományos módon nem tudtak volna vezetni. A párnak egyébként két gyereke van, de mint Tamás elmondta, nem azért vállaltak gyereket, hogy segítsen nekik, mert előtte is meg kellett oldani a dolgaikat, és most is meg kell oldaniuk őket.
https://telex.hu/belfold/2023/10/15/latasserult-vaksag-gyengenlato-deutsche-welle

Válasz

January 4, 2001 marked the first World Braille Day. Delegates to the World Blind Union’s 5th General Assembly passed a unanimous resolution to declare January 4, the birth date of Louis Braille, as World Braille Day. The World Blind Union is the international voice of more than 165 million people who are blind, deafblind and visually impaired.

World Braille Day is a tribute to the genius of Louis Braille, who almost 200 years ago, revolutionized the lives of people who are blind, deafblind and visually impaired, with his invention of a simple yet sophisticated reading and writing system of six raised dots.

Braille is critically important to the lives of all people who are blind, deafblind and visually impaired. The ability to read and write in braille opens the door to literacy, intellectual freedom, equal opportunity, and personal security for those unable to read print.

According to the World Health Organization there are approximately 180 million people worldwide who are visually impaired, including between 40 to 45 million people who are blind. It is expected that population growth and aging will cause these figures to double within the next 25 years.

To encourage people around the world to celebrate World Braille Day, the World Blind Union has developed a Web site that includes special community activities and school programs to mark the event.

An international voice of more than 165 million blind, deafblind and visually impaired people around the world, the World Blind Union (WBU) is an international non-governmental organization with members in 160 countries. Its main objective is to change what it means to be blind through advocacy, services and action, to create a world in which blind people are not treated as different, but accepted for who they are.
https://web.archive.org/web/20091224142701/http://www.causecast.org/news_items/7752-celebrate-world-braille-day#

Válasz

A Braille-írás vagy Braille-ábécé (ejtése: [bráj], nem *[brej]) egy speciális technikát alkalmazó ábécé, amelyet a francia Louis Braille alkotott meg 1821-ben, 12 éves korában a vak emberek számára. Segítségével az ő számukra is lehetővé vált az írás és olvasás elsajátítása.

A Braille-ban való kézzel íráshoz sorvezetőt és stílust használnak. A betűket hátulról domborítják ki, a betűk tükörképi párja szerint.

A vakok nagy része idős korára vesztette el látását, és nem tudta megtanulni a Braille-írást, így a vakos kultúra a szóbeli és az írásos kultúra között speciális helyzetben van. Ráadásul ebben a korban a tapintás érzékenysége is csökken. A vak fiatalok körében népszerűbbek a beszélő képernyőolvasók. Vitatott kérdés, hogyan lehetne népszerűbbé tenni a Braille-írást. Magyarországon csak a vakok 10%-a ismeri.

Sokuk szégyelli megtanulni. A Braille-használók eredményesebbek a tanulásban és a munkában is.

A módszer alapjául egy olyan kommunikációs módszer szolgál, melyet Charles Barbier fejlesztett ki, válaszul Napóleon azon igényére, hogy a katonái csendben és fény nélkül is tudjanak kommunikálni éjszaka. Ez volt az „éjszakai írás”. Ez a módszer túl bonyolult volt a katonák számára, ezért a hadsereg visszautasította. 1821-ben felkereste a párizsi Vakok Intézetét, ahol találkozott Braille-jal.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Braille-%C3%ADr%C3%A1s

Válasz