Az ADHD nem betegség, komoly erősségekkel is jár | 2025 / 12 / 18 /

Az ADHD-t gyakran a szétszórtsággal azonosítjuk. Pedig egy friss vizsgálat szerint a kép árnyaltabb: vannak olyan erősségek is, amelyekre építeni lehet.

A University of Bath, a King’s College London és a holland Radboud University Medical Center kutatói első nagyszabású felmérésükben 200 ADHD-s és 200 nem ADHD-s felnőttet hasonlítottak össze.

https://scitechdaily.com/adhd-isnt-just-a-deficit-new-study-reveals-powerful-psychological-strengths/

A résztvevők 25 pozitív tulajdonságot pontoztak, vagyis azt, hogy „miben jók vagy a legjobbak” – ide tartozott a kreativitás, a humor, a spontaneitás és a „hiperfókusz” (amikor valaki mélyen belemerül abba, ami érdekli).

A 2025. október 6-án a Psychological Medicine-ben megjelent tanulmányban az ADHD-s csoport tíz erősséget a kontrollcsoportnál erősebben mutatott, például a hiperfókuszt, a humort, a kreativitást, a spontaneitást és az intuíciót. Ugyanakkor az erősségek felismerése és a mindennapi használatuk ugyanolyan gyakori volt, mint a kontrollcsoportban.

A döntő összefüggés mindkét oldalon ugyanaz: akik tudatosabban és gyakrabban támaszkodtak az erősségeikre, magasabb jóllétről és életminőségről, valamint kevesebb szorongásról, depresszióról és stresszről számoltak be.

-- „Nagyon megerősítő lehet felismerni, hogy az ADHD-nek a nehézségek mellett több pozitív oldala is van” – mondta Hargitai Luca, a kutatás vezetője.

A szerzők szerint a következő lépés az erősségalapú támogatások tesztelése – ahogy ez az autizmusellátásban már terjed.

https://raketa.hu/az-adhd-nem-betegseg-komoly-erossegekkel-is-jar

Válasz

Egy autista fiatalember kényszergyógykezelése és tragikus halála
Halálos ítélettel ért fel | 2025. július 30.

A súlyos, időnként agresszivitásba forduló autizmussal élők sorsára sem a honi szociális intézmények, sem a hatóságok nem képesek olyan megoldást biztosítani, amely megfelelne az orvosszakmai szempontoknak – vagy akár a súlyos fogyatékkal élő embertársaink felé fennálló, alapvető emberiességi követelményeknek. Ezt példázza Veres Gyula életének és halálának felkavaró története.

A BRFK az ügyben halált okozó gondatlan veszélyeztetés megalapozott gyanúja miatt, ismeretlen tettes ellen nyomozást rendelt el. Az eljárás még tart, gyanúsítás eddig nem történt.

Az elhunyt 33 éves autista férfi édesanyját a nyomozóhatóság arról tájékoztatta, augusztus végéig eldől, az ügyet vádemelési javaslattal átadják-e az ügyészségnek, vagy sem. A boncolási jegyzőkönyvet, valamint az áldozatsegítő támogatás igénybevételéhez szükséges igazolást, amely a fentieket is tartalmazza, csak mintegy fél évvel a haláleset után kapta kézhez az elhunyt anyja, a Nógrád megyei Tar községben élő Veres Gyuláné.

A tragédia a fővárosban található Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet (IMEI) II/I-es osztályán történt, a Kozma utcában. Veres Gyula ekkor a Gyulai Törvényszék jogerős ítélete alapján már közel másfél éve állt ott kényszergyógykezelés alatt, noha ez orvosszakmailag nemhogy indokolatlan, hanem éppen ellenjavallt volt. A bíróságnak a rendelkezésére álló, roppant szűkkörű mérlegelést lehetővé tevő jogi keretek ebben az esetben teljesen ellentmondtak a pszichológusok és az autizmussal foglalkozó szakemberek véleményének.

Gyula, a kivert kutya

Veres Gyula történetével 2021 nyarán már foglalkoztunk. Négy évvel ezelőtti cikkünkben (lásd: Kivert kutyaként, Magyar Narancs, 2021. június 16.) a család kérésére „Csabaként” írtunk róla.

https://magyarnarancs.hu/lelek/kivert-kutyakent-239334

Most édesanyja hozzájárult, hogy cikkünkben fiát megnevezzük, sőt róla készült felvételeket bocsátott rendelkezésünkre.

Gyula 1991-ben Pásztón született, hétéves korában állapították meg nála, hogy autista. Édesanyja, ameddig tudta, otthon ápolta őt, ezt követően 2013-ban, 21 éves korában került a hejőbábai speciális otthonba. Kisebb kitérő után egészen 2020-ig ott is maradt. Sok évi tanulás után tízig tudott számolni, s a nevét volt képes leírni.

A Gyulához hasonló fogyatékkal élők nem kevesen vannak. Az édesanya hosszasan kutatott megfelelő ellátási hely után, kérvényei legalább 150 intézményt megjártak, de a legtöbb helyről csak visszautasítást kapott. A nemleges választ vagy azzal indokolta az adott speciális otthon, hogy nincs felkészülve ilyen típusú fogyatékosság ellátására, vagy azzal, hogy az asszony a „saját megyéjében” keressen intézményi ellátást.

https://magyarnarancs.hu/belpol/halalos-itelettel-ert-fel-277038

Válasz

A családban egy idő után nemcsak a gyerek autista, hanem azzá válik a család is, mert megpróbál együttműködni a gyerekkel. Mi is egy kicsit átvesszük a szokásait...

https://velvet.hu/celeb/2025/05/23/erdei-zsolt-gazdag-tibor-gyermekeik-autizmusarol-vallottak/

Ebben a filmben is szó van egy sajátos nevelési igényű gyermekről:

https://videa.hu/videok/film-animacio/apak-es-anyak-2022-film-animacio-SVTMeAR8VxyAO3Mj

# Apák és anyák (2022)

Válasz

Az ENSZ 2007-ben nyilvánította április 2-át az Autizmus Világnapjává, hogy felhívja a figyelmet az autizmussal élő emberekre és az őket érintő kihívásokra. A kitüntetett nap emlékeztet minket arra, hogy minden egyén értékes és hozzájárulásra képes a társadalomban. Reményeim szerint ez a bejegyzés segít abban, hogy jobban megértsük az autizmust, és hogy hogyan viselkedjünk az autista emberekkel. Támogassuk egymást, és építsünk egy befogadóbb világot mindannyiunk számára!

https://viragotegymosolyert.hu/autizmus-vilagnapja-a-megertes-es-az-elfogadas-napja/
___

A fogyatékossággal élő betegek egészségügyi ellátásáról (ombudsman) | 13 éve

A kiemelt finanszírozás dacára sem megoldott az autizmussal és az egyéb fogyatékossággal élő betegek fogászati ellátása, és országosan jelentős területi eltérések is tapasztalhatók. Az állampolgári jogok biztosa a nemzeti erőforrás miniszter segítségét kérte.

http://mozgaskorlatozottakkiskozo.network.hu/blog/mozgaskorlatozottak-kis-kozossege-hirei/a-fogyatekossaggal-elo-betegek-egeszsegugyi-ellatasarol-ombudsman
___

... az autista gyerekeket nem érdeklik a társadalmi interakciók, mivel agyuk több információt hoz létre, miközben pihen, amit mi nagyobb mérvű önelemzésként értelmezünk, kialakítva a rendellenességet " - nyilatkozott Roberto Fernandez Galán, a Case Western Egyetem idegtudományi professzora.

Galán és kutatótársai magnetoenkefalográfiával (MEG) mérték az agytevékenység szintjeit. Ezek a letapogatások bebizonyították, hogy az autista gyerekek agya nyugalmi állapotban átlagosan 42 százalékkal több információt generál a nem autista gyerekekénél.

Az új kutatás alátámasztja az autizmusról alkotott viszonylag új „intenzív világ” elméletet, amit Henry és Kamila Markram idegtudósok terjesztettek elő. Elméletük az autizmus egy túlpörgetett neurális áramkör eredménye, ami egyfajta idegi „túledzettség” állapotához vezet.

http://mozgaskorlatozottakkiskozo.network.hu/blog/mozgaskorlatozottak-kis-kozossege-hirei/tulporgeti-magat-az-autista-agy
___

Szabó T. Anna: Van egy világ
április 5, 2013

Az én világom oszthatatlan,
és elmerülnék most magamban,
de hadd legyek mégis itt veled:
te érts meg olyankor is, amikor én nem értelek!

Van egy világ, amiben mindig csak ma van,
ahol egyedül vagyok, de itt vagyok önmagam,
a világomban rend van, és ezt a rendet ismerem,
nekem legbelülről kerek az életem.

Az én világom oszthatatlan,
és elmerülnék most magamban,
de hadd legyek mégis itt veled,
mert belülről tudom, hogy így szeretsz,
te érts meg olyankor is, amikor én nem értelek!

A nagyvilágban nem vagyunk egyedül,
erre kevés a szó, ez mindig kiderül –
mindenki külön világ, mégis értünk emberül,
mert ami igazán fontos, az itt van legbelül.

Az én világom oszthatatlan,
és elmerülnék most magamban,
de hadd legyek mégis itt veled,
mert belülről tudom, hogy így szeretsz,
és értesz olyankor is, mikor én nem értelek!

http://mozgaskorlatozottakkiskozo.network.hu/video/fantasztikus_autistak/seta_az_autizmussal_elokert_budapesten__2013_lufik

Ezt a verset a Cseperdő Alapítvány kérésére írtam, az Autizmus Világnapja (április 2.) alkalmából rendezett sétán mondta el Kulka János.
http://szabotanna.com/versek/szabo-t-anna-van-egy-vilag/

Előzmény

Válasz

2009-ben jelent meg egy lesújtó ombudsmani jelentés az autista gyermekek oktatási helyzetéről, amelyben többek között azt fogalmazta meg Szabó Máté, az állampolgári jogok akkori országgyűlési biztosa, hogy a mai oktatás nem képes megfelelni az autizmussal élő gyermekek különleges szükségleteinek, ehelyett megpróbálja bevonni őket a saját rendszerébe, a saját elvárásaihoz alakítani, és meg sem kísérli kielégíteni az autizmussal élők sajátos igényeit. Az ombudsman intézkedést kért az államtól, ami a mai napig nem történt meg.
___

Harminchat iskolába próbálták beíratni az autista kisfiút, de sehova nem vették fel | 2024. szeptember 14.

Tamást eddig harminchat iskolába próbálták beíratni a szülei, de mindenhonnan elküldték a hatodik osztályos autista és figyelemzavaros fiút. Annak ellenére tették ezt, hogy édesanyja kizárólag olyan iskoláknál próbálkozott, amelyek deklaráltan fogadnak autizmussal élőket. Tamás története nem egyedi, sok szülő vív az állammal szélmalomharcot autista gyermeke alapvető jogáért, az oktatásért.

„Kimondható, hogy az ép értelmű, autizmussal élő gyermekeknek nincs oktatásuk. Mindenkinek meg kell oldania magának. Leginkább egyéni tanrendbe kényszeríti őket az intézmény, még hanem is teheti, minden eszközt felhasználnak arra, hogy egyéni munkarendbe menjen a gyerek” – mondja Tamás édesanyja.

A videóban csak három gyermek történetét ismerhetik meg abból a százezerből, akik ma Magyarországon sajátos nevelési igényű (sni-s) gyerekként a huszonöt-harminc fős osztálylétszám mellett nem kapnak szakszerű segítséget az állami iskolákban, és akiket a magániskolákban sem látnak szívesen.

https://www.szabadeuropa.hu/a/harminchat-iskolaba-probaltak-beiratni-az-autista-kisfiut-sehova-nem-vettek-fel/33105700.html

Pedig a helyzet rossz minden résztvevőnek: az iskolának, amely – ha szándékában is áll segíteni autista diákjain – a szakemberhiány miatt nem tud gyógypedagógust alkalmazni; a szülőknek, akik számára állami segítség híján rendkívül nagy anyagi megterhelést jelent fizetős fejlesztésekre járatni a gyereket, főleg, ha még az egyéni munkarend (papíron ez lépett a magántanulói jogiszony helyébe) mellett döntenek, ami sokszor azzal jár, hogy egyiküknek otthon kell maradnia a gyerekkel, és magának kell tanítani, azaz fel kell adnia a karrierjét. Akik viszont a leginkább megisszák mindennek a levét, azok maguk az autista gyerekek, akikből előbb-utóbb felnőttek válnak, és akikből egyre több van.

„Amikor arról beszélünk, hogy mondjuk egy autista felnőtt miért olyan, amilyen, és megint elkezdjük őket hibáztatni, hogy biztos azért, mert autista, akkor azt kellene megértenünk, hogy a gyerekekből lesznek a felnőttek. Ezeket a gyerekeket a komplex és komoly igényeiknek a teljes ignorálásával nevelik és oktatják kisgyermek koruktól tizennyolc éves korukig olyan körülmények között, ahol rettenetesen érzik magukat, ahol nekik is fájnak a többiek, és egy idő után ők is elkezdenek fájni a többieknek. Vagy a szülő esetleg kimenekíti az iskolából, és otthon fogja oktatni, ahol végre nyugtuk van, de közben nem lesznek kortárs vagy megerősítő baráti kapcsolatai, amik pedig nekik is fontosak lennének. Annak az eredményei, amit a magyar oktatás ma elkövet az autista gyerekekkel, messzehatók felnőttkorban is” – mondta el a Szabad Európának korábban Petri Gábor, aki több mint húszéves tapasztalattal rendelkezik a témában.

https://www.szabadeuropa.hu/a/szelnek-eresztett-kivansagok-az-autizmus-vilagnapjan/32342539.html

„A neurodiverzitás egy eltérő állapot. Nem sérült, hanem más. Tehát más a figyelemspektruma, esetleg rövidebb ideig tud figyelni egyszerre, mint egy neurotipikus ember – magyarázza Gosztola Réka pedagógus, a Pedagógusok Szakszervezetének tagja. – Viszont ha nem fogadja el a rendszer, sérüléseket szerez. Ő csak azt kapja meg, hogy valamiben nem jó, rosszul teljesít, hibás. Tulajdonképpen azáltal tesszük őt sérültté, hogy nem fogadjuk el. Igazából magunkba kéne tekinteni, hogy ezen a rendszeren keresztül mi gyártunk sérült embereket, holott ezekre a gyerekekre hatalmas szükség lenne, mert olyan tehetség rejlik bennük, ami esetleg nincs meg a neurotipikus gyerekekben.”

https://www.szabadeuropa.hu/a/harminchat-iskolaba-probaltak-beiratni-az-autista-kisfiut-de-sehova-nem-vettek-fel/33118777.html
___

Az autista gyermekek oktatási helyzetéről

Az autista gyermekek oktatásának helyzete

AJB-1438/2009

Az oktatási rendszer nem tud reagálni az autizmussal élő gyermekek speciális szükségleteire, a civil szervezetek jelzései szerint sok esetben nem jutnak hozzá az állapotuknak megfelelő nevelési-oktatási intézményhez. Egyre több szülő fordul Szabó Máté ombudsmanhoz segítséget kérve a gyermekük számára megfelelő intézmény felkutatásához.

Az autizmus spektrumzavarral élők között vannak nagyon tehetséges emberek, akiknek sikerül beilleszkedni a társadalomba, jelentős részük azonban – bár fogyatékosságát már a korai gyermekkorban felismerték – élete végéig támogatásra szorul. Az ombudsman 2009 elejétől vizsgálta, miként juthatnak a gyermekek a megfelelő nevelési-oktatási intézményekbe, milyen lehetőségei vannak a fiatal felnőtteknek a felsőfokú képzésben való részvételre.

Az ombudsman a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságok tapasztalatai alapján megállapította, hogy ma Magyarországon nincs elegendő iskola, amely fogadhatná az autizmussal élő gyermekeket, és nincs megfelelő számú képzett szakember sem. A biztos az Autisták Országos Szövetségének kutatási eredményei alapján a jelentésében azt hangsúlyozta, hogy a mai oktatás nem képes megfelelni az autizmussal élő gyermekek különleges szükségleteinek. Ehelyett ezeket a gyermekeket megpróbálja bevonni a saját rendszerébe, a saját elvárásaihoz alakítani, ahelyett, hogy megkísérelné kielégíteni az autizmussal élők sajátos igényeit.

A megfelelő szaktudással nem rendelkező pedagógusok, gyógypedagógusok hozzá nem értése folytán az egyébként integrálható és kiválóan fejleszthető tanulók állapota is leromlik. Az ép társaikkal együtt nem oktatható gyermekek megfelelő, speciális nevelési-oktatási intézmény hiányában nem tudnak fejlődni, megalázó, emberi méltóságukat sértő helyzetekbe kerülhetnek, és később felnőttként kevesebb lesz az esélyük az önálló életre.

Az ombudsman arra is rámutatott, hogy az autizmussal élő gyermekek szülei számára igen nagy anyagi megterhelést, akár a családok szétesését is eredményezheti, hogy sokszor nincs a lakóhely közelében a gyermek fogadására alkalmas intézmény. Azonos korú, ép társaikhoz képest indokolatlanul hátrányosabb helyzetbe kerülnek azok az autizmussal élő gyermekek, akiknek a lakókörnyezetében az állam nem biztosítja az állapotuknak, képességeiknek megfelelő óvodát, iskolát.

A valódi egyenlőség érdekében pozitív intézkedésre van szükség, az állam ennek hiányában nem teljesíti az esélyegyenlőség előmozdítására vonatkozó, Alkotmányban előírt kötelezettségét – állapította meg Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa.

https://www.ajbh.hu/en/-/az-autista-gyermekek-oktatasi-helyzeterol?p_l_back_url=%2Fen%2Fkeres%25C3%25A9s%3Fq%3Dautista%2Boktat%25C3%25A1s

Válasz

Saját fiuknak és más autistáknak nyit foglalkoztatót a tanyáján egy házaspár | 2024. augusztus 24.

Autista gyerekeknek és felnőtteknek alakít ki szociális farmot egy házaspár a Bács-Kiskun megyei Szentkirályon. A szülők tizenhat éves fiuk mellett más érintett családoknak is szeretnének segíteni. Pár éve megvásároltak egy tanyát a falu külterületén, ahol a spektrumzavarral küzdő fiatalok védett körülmények között önállóan gyakorolhatnák a ház körüli teendőket, idővel pedig akár a foglalkoztatásukra is lehetőség nyílna. A napokban csaknem harminc önkéntes segített a házaspárnak az udvar rendezésében.

„Két és fél éves volt Gergő, amikor elkezdtünk gyanakodni, hogy valami probléma lehet. Bár a mozgásában nem volt elmaradva a többi gyermektől, de egyáltalán nem beszélt. Egy év múlva kapta meg a diagnózist az autizmusról” – idézi fel Göblyösné László Éva, a szociális farm megálmodója, hogyan indult a terv.

A diagnózis alapjaiban határozta meg a Kecskeméthez közeli Szentkirályon élő család életét. Szerencsére a helyi óvodában rendkívül nyitottan és együttműködően álltak a helyzethez: módosították az alapító okiratot, az autizmussal és középsúlyos értelmi fogyatékkal élő kisfiú így integrált óvodai nevelésben vehetett részt, az óvodapedagógusok pedig a szülőkkel együtt jártak tanfolyamokra a fővárosba. Mivel Gergő ebéd után nem aludt az oviban, és haza kellett vinni, édesanyja ekkor még nem tudott munkát vállalni.

Az óvoda után a kecskeméti Autizmus Centrumba került Gergő, édesanyja ugyanis időközben elvégezte a gyógypedagógia szakot (először tanulásban és értelmileg akadályozottak pedagógiája szakirányon, majd autizmus spektrum pedagógiája szakirányon), majd egy helyi intézményben helyezkedett el. Férje, Gergő egy multinacionális cégnél dolgozik, emellett a családi gazdaságukat viszi.
Boldogságot jelent a munka

„Azt már nagyon korán láttuk, hogy Gergő nem tud majd önálló életet élni, nem tud elhelyezkedni a munkaerőpiacon. Most, tizenhat és fél évesen továbbra is egy-két szavas tőmondatokban fejezi ki magát: köszön, megkér valamire, vagy röviden közli, mit lát. Viszont jól ellátja magát, és nagyon szeret tenni-venni, dolgozni, ez számára nagy boldogságot jelent. Jól megtermett fiatalember, tehát a nehezebb fizikai munkát is jól bírja. Amilyen feladatba csak lehet, bevonjuk itthon, de gyakran már magától is bekapcsolódik. Olyan dolgokat is meg tud csinálni, amelyekről korábban azt hittem, hogy nem lesz rá képes. Például borzasztó érzékeny a tapintásra, a süteményt csak azután meri megkóstolni, hogy az ujját végighúzta a tetején. Nem is reméltem, hogy be lehetne vonni a hagymaválogatásba, de úgy tűnik, a rendtudata erősebb a taktilis érzékenységénél, és nem engedi, hogy rohadt hagymák kerüljenek a szépek közé. Most már egyedül címkézi fel a hagymás zsákokat, és szépen el is rendezi őket a raklapon” – meséli a szentkirályi édesanya.
https://www.szabadeuropa.hu/a/sajat-fiuknak-es-mas-autistaknak-nyit-foglalkoztatot-a-tanyajan-egy-hazaspar/33089061.html

Válasz

Zádori Henrietta: „Még ma is szitokszó az autizmus” | 2024. júl. 12.

„Szörnyű, hogy ezt harcnak kell hívni, de szeretnénk ezeket a gyerekeket és szülőket megvédeni a bántalmazástól” - mondja Zádori Henrietta, aki azután alapította meg a Szikra Tehetséggondozó Egyesületet, hogy megtapasztalta, hogy a magyar közoktatás nem integrálja, hanem rendszerszinten bántalmazza az autista gyermekeket.

Henrietta kisfia kétévesen már írt, olvasott, számolt, nyelveket tanult. Amikor az óvodában más napocskát rajzolt, ő naprendszereket. A magyar közoktatásban mégsem volt az Asperger-szindrómás gyermek számára hely. Henrietta közben észrevette, hogy nem egyedi az esetük, hanem rendszerszintű problémáról van szó. 2019-ben ezért öt hasonló cipőben járó családdal megalapította a Szikra Tehetséggondozó Egyesületet, amely ma már 570 gyermeknek biztosítja azt, amit az államnak kellene: az előírt és számukra elvileg államilag járó fejlesztéseket a boldog gyermekkorukhoz elengedhetetlen közösségi élményeket, nyáron például ingyenes, autizmus specifikus tábort.

https://www.youtube.com/watch?v=PLRx-okoip8
___

Öt gondolat a beszélgetésből:

1) Évekkel ezelőtt felajánlották az Emminek, hogy segítenek egy projektosztályt létrehozni, de azt a választ kapták, hogy minden rendben az autista gyermekek integrált közoktatásával kapcsolatban, csak a Szikrához hasonló egyesületek elszipkázzák a gyógypedagógusokat az állami rendszerből. Azt hitték, hogy ennél rosszabb már nincs, de aztán rájöttek, hogy mégis van. Az iskolák nem veszik figyelembe a szakértő bizottság által írt javaslatokat, a gyerekek nem kapják meg a fejlesztést. Az integráció a gyakorlatban még mindig úgy működik, hogy beteszik az autista diákot a harmincfős osztályba azzal, hogy tessék, integrálódjál.

2) Mire 13-15 évesek lesznek ezek a fiatalok, annyi bántalmazáson mennek keresztül, hogy nagyon komoly depresszióval és öngyilkossági gondolatokkal küzdenek, ezért a Szikrában nagy hangsúlyt fektetnek a velük való foglalkozásra, a közösségi élmények létrehozására.

3) A családok, szülők életét és anyagi helyzetét is befolyásolja az integráció hiánya, mivel a legtöbbször ezeknek a gyerekeknek egyéni munkarendben kell tanulniuk, ezért az egyik szülőnek otthon kell maradnia, aminek következtében elveszíti a munkáját, a gyod pedig gyakorlatilag semmire sem elég.

4) A Szikrában nemcsak a fejlesztéseket kapják meg, hanem közösségi élményekhez is hozzájuthatnak a gyerekek, akiket az állami iskolák nem visznek el osztálykirándulásra, akik számára tilos a belépés az Erzsébet-táborokba. Tavaly nyáron már 323 gyereket táboroztatott ingyen az egyesület minden megye egy-egy városában, és idén sem maradhat el a tábor, holott – mivel nem kapnak állami támogatást – csak adományokból tudják a költségeit fedezni.

5) A Váltópont Műhellyel karöltve létrehozták Z. Kiss Adrienn mesekönyvéből a Patkódobbanás című, Magyarország első autista szemléletformáló zenés színdarabját óvodás és kisiskolás korú gyermekeknek az érzékenyítés miatt, mert úgy érzik, ma még mindig stigmának, sőt szitokszónak számít az autizmus. Szeretnék, ha a színdarab és a hozzá készült játéktár országszerte eljutna az óvodákba.
https://www.szabadeuropa.hu/a/zadori-henrietta-szikra-tehetseggondozo-egyesulet-meg-ma-is-szitokszo-az-autizmus/33028983.html
___

A beszélgetést itt tudja meghallgatni:

https://rfe-audio-ns.akamaized.net/hu/2024/07/10/01000000-0aff-0242-0ce3-08dca0a6c9bd.mp3

Előzmény

Válasz

Autikum: a hely, ahol az autizmussal élők közösségre lelhetnek | 2024.07.10.

A kirekesztés nélküli társadalom utópia, és ne reménykedjünk, a szűklátókörűség miatt mindig is az marad, ám mégis szükség van olyan elkötelezett civil szervezetekre, amelyek segítik a beilleszkedésben a bármiben kisebbségbe, ezáltal segítségre szorulókat. Ezek egyike az AURA Autistákat Támogató Közhasznú Egyesület, amely a Budapest Főváros Önkormányzata első, közösségi részvételi költségvetési programjának pályázatgyőzteseként megkapta a támogatást, hogy létrehozzon egy olyan közösségi teret, ahol a felnőtt autisták találkozhatnak, közös foglalkozásokon fejlődhetnek, és minőségi időt tölthetnek együtt. Mert bár a közvélekedés úgy tartja, az autisták számára nehezített a szociális kapcsolatteremtés, ők is vágynak egy közösségre, ahová tartozhatnak.
https://nepszava.hu/3241788_autikum-a-hely-ahol-az-autizmussal-elok-kozossegre-lelhetnek

Előzmény

Válasz

Dóra egy olyan háromgyerekes anyuka, akinél a babák gyorsan jöttek egymás után. Már mindannyian megszülettek, amikor gyanakodni kezdett, az első két kicsivel talán valami baj lehet. Hosszú évekig hitte azt, hogy ő rontja el, mire megkapta a diagnózist: Kíra és Kende autisták. Dóra alatt ekkor megnyílt a föld. Egyik terápia kezdte követni a másikat, hogy aztán egészen Indiáig repítse őket a remény a javulásért. A várt csoda végül úgy érkezett meg, ahogy egyikük sem számított rá.
https://www.facebook.com/watch/?v=5237214069655099

Válasz

Semmiféle ellátást nem kapnak a magas szükségletű autisták

”Azt követően kerestük a Belügyminisztériumot, hogy lapunk bemutatott egy családot: a nagyothalló édesapa és a siket-hallássérült édesanya tavaly január óta 33 intézeti elutasítást kapott autista fiuk elhelyezésével összefüggésben. Máshol várólistára tették a 30 éves Zoltánt, van,

-- ahol 8-10 év várható bekerülési időről tájékoztatták a szülőket, vagy arról jött visszajelzés, hogy a 405. a sorban.

„Semmiféle ellátást nem kapnak a magas szükségletű autisták, otthon élnek a négy fal között. Nem is értem, miről beszél a minisztérium, otthoni segítséget sem kapunk, ilyen egyszerűen nem is létezik. Az intézmények pedig szelektálnak, ha a fogyatékossal egy kicsivel több probléma van, be sem veszik. Ha mégis, akkor előbb-utóbb kirakják. Van olyan szülő, aki 150 intézményt járt eddig végig, egy másik 50-ig jutott, de csak elutasítást kaptak mindenhonnan”

– mondja Török Ibolya.

... kellene egy intézet, egy krízisközpont, ahol csak autistákat fogadnak, ha a szülővel hirtelen történik valami, például műtétre van szüksége. Most ilyen esetben a pszichiátriára viszik az autistákat, ahol begyógyszerezve várják, hogy hazamehessenek. A közelben van egy bentlakásos állami intézet, de aki oda bejut, azt a hozzátartozók három hónapig nem is látogathatják. Ez embertelen – mondta.
https://nepszava.hu/3233741_autizmus-ellatas-gondozas-belugyminiszterium

Válasz