Kevesen tudják, hogy milyen bevezető rész nyitja meg a jelenleg hatályos közlekedési szabálygyűjteményt, ezért érdemes azt felidézni: "A közúti közlekedés biztonsága és zavartalansága fontos társadalmi érdek. A biztonságos és zavartalan közlekedés alapvető feltétele, hogy a közlekedési szabályokat mindenki megtartsa és számíthasson arra, hogy azokat mások is megtartják. Emellett szükséges az is, hogy a közlekedés résztvevői előzékenyek és türelmesek legyenek egymással szemben." A cikkben áttekintést adunk arról, hogy a magasztos alapelveken felül milyen szabályok segítik vagy hivatottak segíteni a mozgáskorlátozott személyek gépjárművel történő közlekedését.

Tévhitek

A mozgáskorlátozott vezető vagy az őket szállító jármű vezetője gyakran téved a rájuk vonatkozó KRESZ előírásaival kapcsolatban, ezért érdemes áttekinteni, hogy milyen szabályok vonatkoznak az érintettekre.

Különösen gyakori a tévedés a megállás és a várakozás szabályait, továbbá a fizető parkolóhelyek igénybevételét illetően. Érdemes tehát megvizsgálni, hogy milyen speciális szabályokat tartalmaz a közlekedési kódex. Ezek részben mentességet nyújtó kivétel-szabályok, részben pedig a közlekedés más résztvevőit utasítják, vagy tiltják annak érdekében, hogy a mozgáskorlátozottsággal járó hátrányokat ellensúlyozzák. A következőkben összefoglalt jogosultságok azt a mozgáskorlátozott személyt vagy az őt szállító jármű vezetőjét illetik meg, aki külön jogszabály alapján erre engedélyt kapott, és a járművön az engedélyre utaló jelzés van. Nem minden eszköz minősül azonban "jármű"-nek a KRESZ-ben, ugyanis a mozgáskorlátozottak közlekedésére szolgáló, emberi erővel tolt vagy hajtott kerekes szék és a gépi meghajtású kerekes szék, ha sík úton önerejéből 10 km/óra sebességnél gyorsabban haladni nem képes, nem minősül járműnek. Az ilyen eszközökkel közlekedő személyek gyalogosoknak minősülnek.

Behajtási jog

A mozgáskorlátozott személyt szállító jármű - amennyiben ennek feltételei adottak - a többi járművel ellentétben a következő övezetekben közlekedhet és várakozhat:

- A gyalogos övezet zónában - vagyis ahol a jelzőtábla olyan terület kezdetét jelzi, amelynek útjai a gyalogosok közlekedésére szolgálnak és jármű közlekedése általában véve tilos;
- Gyalogos és kerékpáros övezet zónában - tehát ahol a jelzőtábla olyan terület kezdetét jelzi, amelynek útjai a gyalogosok és a kerékpárosok közlekedésére szolgálnak;

Az alábbi jelzőtábláknál mozgáskorlátozott személy (illetőleg az őt szállító jármű vezetője), a tilalom ellenére behajthat, ha úti célja a jelzőtáblával megjelölt úton van vagy csak ezen az úton közelíthető meg. A járművel ilyen esetben legfeljebb 20 km/óra sebességgel szabad közlekedni:

• "Mindkét irányból behajtani tilos"
• "Motorkerékpárral behajtani tilos"
• "Járműszerelvénnyel behajtani tilos"
• "Segédmotoros kerékpárral behajtani tilos"
• 
  

Örök probléma - a parkolás
A "Várakozóhely" tábla alatt elhelyezett kiegészítő tábla jelezheti azt, hogy a várakozóhely kizárólag bizonyos járművek pl. mozgáskorlátozott személyt szállító jármű részére van fenntartva. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az ilyen járművel kizárólag a megkülönböztetett várakozóhelyet lehetne használni, ha pl. az ilyen helyek megteltek vagy igénybevételük más okból célszerűtlen (nagyon messze lenne a céltól). A KRESZ kiegészítő táblával és/vagy útburkolati jellel rendeli megjelölni a mozgáskorlátozottak gépjárművei részére fenntartott várakozóhelyet.

A mozgáskorlátozott személy (illetőleg az őt szállító jármű vezetője) járművével és a betegszállító gépjármű olyan helyen is várakozhat, ahol a várakozást jelzőtábla tiltja. Korlátozott várakozási övezetben és várakozási övezetben a mozgáskorlátozott személy vagy az őt szállító jármű vezetője a járművével és tárcsa használatával egy óra időtartamig ellenőrző óra vagy jegykiadó automata működtetése nélkül is várakozhat. Azonban figyelem, a kijelölt rakodóhelyre ez a rendelkezés nem alkalmazható! Nem árt, ha tisztában vagyunk vele, hogy a KRESZ előírásainak megszegése miatt a rendőrhatóság - az üzemben tartó értesítése mellett és költségére - elszállítással eltávolíthatja a mozgáskorlátozott személyt szállító járművet is.

Megállás
A járdán a mozgáskorlátozott személy (illetőleg az őt szállító jármű vezetője) járművével akkor is megállhat, ha a megállást jelzőtábla vagy útburkolati jel nem engedi meg, de csak akkor, ha

• a jármű a járda szélességének legfeljebb a felét foglalja el és
• a járdán a gyalogosok közlekedésére legalább 1,5 méter szabadon marad, továbbá
• a jármű tengelyterhelése az 1000 kg-ot nem haladja meg

A FELTÉTELEKNEK EGYÜTTESEN KELL TELJESÜLNIÜK AHHOZ, HOGY A MEGÁLLÁS SZABÁLYOS LEGYEN!

GYALOGOS KÖZLEKEDÉS

NAGYON FONTOS ELTÉRÉS VÉGÜL A MOZGÁSKORLÁTOZOTT GYALOGOSOK KÖZLEKEDÉSÉRE VONATKOZÓAN, HOGY HA AZ ÚTON SEM JÁRDA, SEM LEÁLLÓSÁV, SEM ÚTPADKA, SEM KERÉKPÁRÚT NINCS VAGY AZ A GYALOGOSKÖZLEKEDÉSRE, ILLETŐLEG A KEREKES SZÉKKEL VALÓ KÖZLEKEDÉSRE ALKALMATLAN, A KEREKES SZÉKKEL KÖZLEKEDŐ MOZGÁSKORLÁTOZOTT GYALOGOSOK MINDIG A MENETIRÁNY SZERINT A JOBB OLDALON HALADHATNAK.

Reméljük, hogy a fenti összegzéssel segítséget nyújthattunk a mozgáskorlátozott személyeket megillető speciális jogosítványok felméréséhez, és azok helyes alkalmazásához.

(forrás: das.hu)